D-vitamin: egy nehéz téma

A D-vitamin kérdése sok vitát kivált. Rengeteg kutatás folyik egymásnak ellentmondó eredményekkel és eltérő véleményekkel, ami megnehezíti az egyértelmű válaszok megtalálását a D-vitaminnal kapcsolatban.

Bár „D-vitaminnak” nevezzük, valójában egy hormon, mivel szervezetünk önmagában is képes szintetizálni prekurzor vegyületekből.

A D-vitamin jelentősége szervezetünk számára

A D-vitamin létfontosságú szervezetünk számára. Főleg csontjaink egészsége miatt van rá szükségünk, mivel segíti a kalcium felszívódását az élelmiszerekből. Ezen kívül hatással van az izomszövetekre, és szerepet játszik az anyagcserében.

A D-vitamin hiánya felnőtteknél csontritkulást és csökkent izomerőt okozhat. Míg a gyermekeknél a D-vitamin hiánya angolkórhoz vezethet, ami problémákat okoz a csontrendszer fejlődésében és deformitásokat.

A D-vitamin szabályozza a kalcium- és foszfát-anyagcserét, ezáltal elősegíti a csontok keményedését. A D-vitamin azonban más anyagcsere-folyamatokban is részt vesz a szervezetben és befolyásolja az izomerőt.

A D-vitamin raktározása a szervezetben

A zsírban oldódó vitamin, a D-vitamin főként a zsír- és izomszövetben, valamint kis mennyiségben a májban raktározódik. A nyár folyamán feltölthetjük D-vitamin készleteinket a napos időben, így kielégíthetjük a téli vitaminszükségletünket (BFR, 2014).

A D-vitamin szerepe

A D-vitamin a szteroid vegyületek csoportjába tartozik. Szabályozza a kalcium, magnézium és foszfátok bélből történő felszívódását és részt vesz szervezetünk számos biológiai folyamatában (wiki, D-vitamin). Ennek a csoportnak a legfontosabb vegyületei az emberi szervezetben a D3-vitamin (kolekalciferol) és a D2-vitamin (ergokalciferol). A D3-vitamin a bőrben UV-B sugárzás hatására képződik a 7-dehidrokoleszterinből.

Hogyan képződik a D-vitamin a bőrünkben

Az ultraibolya B (UVB) sugárzás, amelyet a D-vitamin szintézisére használnak, a régió szélességi és hosszúsági fokától, valamint az évszaktól függően változik. Khanna és munkatársai tanulmánya szerint. (2022) Nicosiában, egy európai városban volt az egyik legmagasabb átlagos éves napi UVB-dózis(5,57 kJ/m2), míg Reykjavíkban a legalacsonyabb (1,16 kJ/m2). Mindez az éves napos órák számában mutatkozik meg, amely Nicosia esetében 2033 kJ/m2 UVB sugárzás, Reykjavík esetében pedig majdnem ötször kevesebb, 423 kJ/m2.

A kutatók azt is megfigyelték, hogy a téli időszak időtartama amely alatt a vitamin nem képződik, az északi régiókban hosszabb, míg a délibb régiókban ez az időszak rövidebb (2 hónap). A téli szezont úgy határozták meg, mint azt az évszakot, amikor az UVB dózis nagysága kisebb, mint 1 kJ/m2 (Khanna, 2022).

Az ultraibolya B sugárzás behatolási szöge is összefügg a képződött vitamin mennyiségével. A déli órákban, mint azt mindannyian tudjuk, a szög miatt intenzívebb sugárzás érkezik hozzánk, így a legnagyobb a vitamintermelésünk. Tehát ezekben az órákban ajánlatos kerülnünk a napon való tartózkodást, hogy ne égjünk meg és megelőzzük a bőrrák kialakulását (Grigalavicius et al.; Holick, 2013).

A fényvédők emellett csökkenthetik a bőrrák és a korai öregedés kockázatát azáltal, hogy csökkentik a bőrünket érő sugárzást Az SPF15-nél nagyobb indexű fényvédők csökkentik a rák kockázatát, de blokkolhatják a D-vitamin szintézisét, ami csökkenti a vitamin termelését. (Orvostudományi Intézet, 2010; U.S.H., 2014).

D-vitamin-szükségletünk kielégítése a táplálkozás során

Köztudott, hogy az étrendünkkel nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni a D-vitamin szükségletünket. De a táplálkozással a szükségleteink akár 20%-át is fedezhetjük. A nagy mennyiségű D-vitamint tartalmazó élelmiszerek közé tartozik a tojás, a zsíros hal, a húsok stb. Általánosságban elmondható, hogy szükségleteink 10%-át az étrendünk fedezi.

Ahhoz hogy kielégítsük a napi D-vitamin szükségletünket megközelítőleg naponta 

110 g lazac vagy 600 g tojás (12 tojás) kellene fogyasztanunk.

A legnagyobb mennyiségben a zsíros halak (lazac, szardínia), a sertés és csirkemáj, a margarin, a tojássárgája és néhány gomba tartalmaz D-vitamint amelyek UV-sugárzásnak voltak kitéve (BFR, 2014).

Kinek kell figyelnie a D-vitamin-hiányra?

Európában, pontosabban Németországban 1998-ban és két évtizeddel később, 2008-ban felméréseket végeztek és alacsony, 50 nmol/l alatti D-vitamin-szintet (25-hidroxi-D-vitamin [25(OH)D) találtak a felnőtt lakosság 50%-nak a vérében (Rabenberg et al., 2015).

A kreol bőrű embereknél alacsonyabb az ultraibolya B sugárzás felszívódása, amely felelős a D-vitamin képződéséért az emberi szervezetben. Így a sötétebb bőrű embereknél alacsonyabb vérszintet találtak (Brazerol).

Az idős embereknél a D-vitamin képződése csökken mivel nem tartózkodnak elegendő időt a szabadban (ápolásra szoruló személyek) és mert az életkor előrehaladtával csökken a bőr D-vitamin-képző képessége.

Az északi régiókban élő kreol bőrűeknek érdemes ellenőrizniük vérük D-vitamin szintjét, mert a vér magasabb melanintartalma miatt csökkent a szintézisünk.

Újszülöttek és csecsemők számára D-vitamin pótlása javasolt, mivel kerülendő  a közvetlen napsugárzás számukra. 

Vallási és kulturális megfontolás miatt testüket eltakaró ruházatot viselő személyek számára ajánlott ellenőrizni a D-vitamin szintjüket, ha alacsony ajánlott D-vitamin-kiegészítőt szedniük. 

A D-vitamin hiányában szenvedő személyek körültekintőbbek legyenek egészségi állapotukat figyelembe véve. 

A túlzott D-vitamin bevitel következményei

A fokozott D-vitamin bevitel magas kalciumszintet okozhat a vérben (hiperkalcémia), ami hányingerhez, étvágytalansághoz, hasi görcsökhöz, hányáshoz, veseelégtelenséghez, szívritmuszavarokhoz, eszméletvesztéshez és akár halálhoz is vezethet. Ez azért történhet meg, mert a D-vitamin elraktározódik a szervezetünkben, így akut vagy fokozatos túladagolás léphet fel (RKI, 2024).

A Clinical Medicine folyóiratban egy túlzott D-vitamin bevitelről számoltak be, amikor egy 78 éves férfit, aki 2 éve nagy adagokat szedett, hasmenéssel, általános tájékozódási zavarral és zavartsággal szállítottak kórházba.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati ​​Akadémia tájékoztatása szerint, 250 nmol/l vagy 100 ng/ml vérszint esetén hipervitaminózis, 325 nmol/l vagy 150 ng/ml feletti vérszint esetén pedig toxicitás léphet fel (Madhusmita et al., 2008; Çağlar és Çağlar, 2020).

Egy másik vizsgálatban, amelyben 38, túlzott D-vitamin-bevitellel rendelkező alanyt vizsgáltak, 3,75±0,5 mmol/l szérumszintet figyeltek meg, a D-vitamin szintje pedig 396±110 ng/m. Ezen személyek 15%-a tapasztalt nephrocalcinosisot (Çağlar és Çağlar, 2020; Alkundi et al., 2024).

A D-vitamin bevitel pozitívumai

Egy metaanalízis 12%-kal csökkentette a D-vitamin-kiegészítőket szedő daganatos betegekhalálozását. Ez a jótékony hatás a diagnózis felállítása előtt vagy röviddel azután történt.

A D-vitamin bevitel szív- és érrendszeri hatásait illetően sok egymásnak ellentmondó metaanalízislétezik a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokról. Egyes kutatók, mint például Thompson et al. (2023) kimutatták, hogy a D-vitamin bevitel csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek előfordulását. Míg ezzel szemben más kutatók, például Barbarawi és munkatársai nem tudták a D-vitamin-pótlást a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, stroke, kardiovaszkuláris mortalitás) vagy egyéb okokból eredő mortalitás csökkenésével összefüggésbe hozni.

A D-vitamin Covid-19-ben való hasznosságának egy másik sokat vitatott ügyben is sok ellentmondó vélemény született. Így D’Ecclesiis et al. szignifikáns összefüggéseket talált a D-vitamin-kiegészítés és a Covid-19 között a betegség progressziójának és a mortalitásnak a kockázatát illetően. Azt is megfigyelték, hogy az idősebb személyek mortalitása nagyobb mértékben csökken a magasabb szélességi fokokkal rendelkező területeken, különösen a D-vitamin hiányával jellemezhető évszakokban.

Ugyanakkor számos kutatás is azt mutatja, hogy a D-vitamin szedése nem befolyásolja a Covid-19 betegség időtartamát vagy az abból eredő halálozást.

Nehéz határozott következtetéseket levonni, mivel két oldalról van szó, a fekete és a fehér. Az egyik oldal úgy véli, hogy a D-vitamin jótékony hatású, míg a másik oldal az ellenkezőjét.

A D-vitamin és a gyógyszerkölcsönhatások

Ha vízhajtót vagy kortizont szed, érdemes konzultálnia a kezelőorvosával a D-vitamin beviteléről.

D-vitamin szükségletek

Az EFSA szerint az újszülötteknél 11 hónapos korig 10 μg, míg a felnőtteknél 15 μg a D-vitamin szükséglet (EFSA, 2016). Az Orvostudományi Intézet D-vitamin-szükségletünkre is hasonló értékeket ír elő, de az idősek számára 20 µg-os határt határoz meg (Orvostudományi Intézet, 2010; D-vitamin NIH, 2024).

Az óvodás korú gyermekek számára a Német Táplálkozási Társaság (DGE) napi 10 µg-ot ajánl 1-2 éves korig csecsemőknek és kisgyermekeknek (1 µg = 40 nemzetközi egység (IE); 1 IE = 0,025 µg) (DGE, 2024). .

Az EFSA szerint a szervezetünkben az étrendből/kiegészítőkből és a napsugárzás általi termelésből származó D-vitamin maximális szintje, egészségünkre gyakorolt ​​negatív mellékhatások nélkül, napi 100 µg D-vitamin-egyenérték. TUIL tolerálható felső beviteli szint) felnőtteknek, 50 µg/nap gyermekeknek és 25/35 µg/nap csecsemőknek (EFSA, 2023; EFSA, 2015). Ugyanezeket a felső határokat szabta meg az Orvostudományi Intézet (IOM), amely szerint a krónikus expozíció ilyen szinten nem okoz káros hatásokat szervezetünkre.

Táblázat az étrendi referenciaértékekkel és a D-vitamin-értékek felső határértékeivel:

Következtetés:

Nem szabad elfelejtenünk, hogy a földi élet nem létezne napsugárzás nélkül. Számos rendszer és mechanizmus alakult ki, amelyek a napsugárzást használják a napenergia kémiai energiává (szénhidrátok) történő átalakítására, mint a növények és a kékeszöld baktériumok (algák). Vannak mechanizmusok, amelyek a sugárzás intenzitásától és időtartamától függően működnek, mint például a melatonin, a növények virágzása és bizonyos hormonok, amelyek szabályozzák egyes állatok ösztrogénciklusát.

Ezért annak a mechanizmusnak, amely a szervezetünkben a D-vitamin szintéziséért felelős, rendkívül fontosnak kell lennie a működése szempontjából.

Nehéz végleges következtetéseket levonni, mivel a kutatásokból származó eredmények annyira ellentmondásosak. További kutatásokra van szükség. Azt látjuk, hogy két oldal van, a fekete-fehér: az egyik oldal úgy véli, hogy a D-vitamin bevitele előnyös, míg a másik oldal az ellenkezőjét vallja.

Az egyetlen biztos dolog az, hogy ellenőriznünk kell a D-vitamin szintjét a vérünkben, és ha hiányzik konzultálnia kell egy orvossal a hiányosságok pótlása és a vitaminraktárak feltöltése érdekében.

Scientific opinion on the tolerable upper intake level for vitamin D, including the derivation of a conversion factor for calcidiol monohydrate. 2023. https://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/8145 

Vitamin D: EFSA legt Referenzwerte für Aufnahme fest. Europäische Behörde für Lebensmittelsicherheit, 2016. https://www.efsa.europa.eu/de/press/news/161028 

Dietary Reference Intakes for Vitamin D and Calcium (PDF; 321 kB) vom 30. November 2010, The Institute of Medicine of the National Academy of Sciences. https://nap.nationalacademies.org/resource/13050/Vitamin-D-and-Calcium-2010-Report-Brief.pdf 

Bund für Risikobewertung: Gemeinsame FAQ des BfR, der Deutschen Gesellschaft für Ernährung e. V. (DGE) und des Max-Rubner-Instituts (MRI). 2014. https://www.bfr.bund.de/cm/343/ausgewaehlte-fragen-und-antworten-zu-vitamin-d.pdf 

wiki, Vitamin D. https://en.wikipedia.org/wiki/Vitamin_D#Interactive_pathway_map 

H. Göring* και  S. Koshuchowa. 2014. Vitamin D – the Sun Hormone. Life in Environmental Mismatch. Vitamin D — the sun hormone. Life in environmental mismatch | Biochemistry (Moscow) (springer.com) 

H. Göring. 2018. Vitamin D in Nature: A Product of Synthesis and/or Degradation of Cell Membrane Components. BCM1350.qxd (springer.com) https://link.springer.com/content/pdf/10.1134/S0006297918110056.pdf

Ernährung e. V. (DGE) und des Max-Rubner-Instituts (MRI). 2014. https://www.bfr.bund.de/cm/343/ausgewaehlte-fragen-und-antworten-zu-vitamin-d.pdf 

W.Brazerol, A. McPhee, S. Estes & R. Tsang. 1197 RESPONSE OF VITAMIN D METABOLITES TO CHRONIC SUBERY THEMAL ULTRAVIOLET B (SE UVB) EXPOSURE IN BLACKS VS WHITES. https://www.nature.com/articles/pr19851305 

T. Khanna,R. Shraim,M. Zarkovic, M. Weele,J. van Geffen and L. Zgaga. 2022. Comprehensive Analysis of Seasonal and Geographical Variation in UVB Radiation Relevant for Vitamin D Production in Europe. https://www.mdpi.com/2072-6643/14/23/5189 

M. Grigalavicius, J. Moan, A. Dahlback, and A Juzeniene. Daily, seasonal, and latitudinal variations in solar ultraviolet A and B radiation in relation to vitamin D production and risk for skin cancer.  Daily, seasonal, and latitudinal variations in solar ultraviolet A and B radiation in relation to vitamin D production and risk for skin cancer (ultrasuninternational.com)  

M. Holick. 2013. Vitamin D: A millenium perspective. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/jcb.10338 

M. Rabenberg,C. Scheidt-Nave, M. Busch, N. Rieckmann, B. Hintzpeter, and G. Mensink. 2015. Vitamin D status among adults in Germany – results from the German Health Interview and Examination Survey for Adults (DEGS1). https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4499202/ 

RKI. Ist zu viel Vitamin D schädlich? 2024. https://www.rki.de/SharedDocs/FAQ/Vitamin_D/FAQ11.html 

S. Ellis, G. Tsiopanis and T. Lad. 2018. Risks of the ‘Sunshine pill’ – a case of hypervitaminosis D. https://www.rcpjournals.org/content/clinmedicine/18/4/311?ijkey=76570d3c191f72b8ea1b118625b0779ab669fa2b&keytype2=tf_ipsecsha 

Madhusmita Misra, Danièle Pacaud, Anna Petryk, Paulo Ferrez Collett-Solberg and Michael Kappy. 2008. https://www.academia.edu/6254356/Vitamin_D_Deficiency_in_Children_and_Its_Management_Review_of_Current_Knowledge_and_Recommendations 

A. Çağlar, H. Çağlar . 2020. Vitamin D intoxication due to misuse: 5-year experience. 

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0929693X21000026#bib0160

A. Alkundi, R. Momoh, A. Musa and N. Nwafor. Πρόσβαση 2024. Vitamin D intoxication and severe hypercalcaemia complicating nutritional supplements misuse. https://casereports.bmj.com/content/15/7/e250553 

S. Kuznia, A. Zhu, T. Akutsu, J. Buring, C. Camargo, N. Cook, L. Chen, T. D. Cheng, S. Hantunen, I. Lee, J. Manso,R. Neale, R. Scragg, A. Shadyab, J. Sluyter, T. Tuomainen, M. Urashima, J. Virtanen, A. Voutilainen, B. Schöttker. 2023. Efficacy of vitamin D3 supplementation on cancer mortality: Systematic review and individual patient data meta-analysis of randomised controlled trials. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S156816372300082X

B. Thompson,  M. Waterhouse, D. English, D. McLeod, B. Armstrong,C. Baxter, B. Romero, P. Ebeling, G. Hartel, M. Kimlin, S. Rahman, J. van der Pols, A. Venn,  P. Webb, D.  Whiteman, R. Neale. 2023 Vitamin D supplementation and major cardiovascular events: D-Health randomised controlled trial. Vitamin D supplementation and major cardiovascular events: D-Health randomised controlled trial | The BMJ 

M. Barbarawi, B. Kheiri, Y. Zayed. 2019. Vitamin D Supplementation and Cardiovascular Disease Risks in More Than 83 000 Individuals in 21 Randomized Clinical Trials. A Meta-analysis. https://jamanetwork.com/journals/jamacardiology/fullarticle/2735646 

O. D’Ecclesiis ,C. Gavioli ,C. Martinoli,S. Raimondi,S. Chiocca,C. Miccolo,P. Bossi,D. Cortinovis,F. Chiaradonna,R. Palorini,F. Faciotti,F, Bellerba,S. Canova,S. Gandini. 2022.  Vitamin D and SARS-CoV2 infection, severity and mortality: A systematic review and meta-analysis.  https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0268396 

DGE. Vitamin D. 2024. https://www.dge.de/wissenschaft/referenzwerte/vitamin-d/ 

D. Turck, J. Castenmiller, S. Henauw, α.ο. 2015. Safety of extended uses of UV-treated baker’s yeast as a Novel Food pursuant to Regulation (EU) 2015/2283. 

https://www.researchgate.net/publication/352867889_Safety_of_extended_uses_of_UV-treated_baker’s_yeast_as_a_Novel_Food_pursuant_to_Regulation_EU_20152283

Institute of Medicine, Food and Nutrition Board. Dietary Reference Intakes for Calcium and Vitamin D. Washington, DC: National Academy Press, 2010

https://nap.nationalacademies.org/download/13050

Vitamin D – Health Professional Fact Sheet. 2024. National Institutes of Health (NIH) (.gov)

https://ods.od.nih.gov/factsheets/VitaminD-HealthProfessional/.

U.S. D.H.H. S. – U.S. Department of Health and Human Services. The Surgeon General’s Call to Action to Prevent Skin Cancerexternal link disclaimer. Washington, DC: U.S. Dept of Health and Human Services, Office of the Surgeon General; 2014. https://www.hhs.gov/sites/default/files/call-to-action-prevent-skin-cancer.pdf 

Dietak1900