Tényleg olyan egészséges a savanyú káposzta, mint mondják?

A savanyú káposzta sokáig a hagyományos, „falusi konyha” egyszerű köretének számított, ma azonban újra a figyelem középpontjába került. A fermentált élelmiszerek, mint a kimchi, a kefir vagy éppen a savanyú káposzta a modern táplálkozástudományban is egyre nagyobb érdeklődést kapnak. 

A kérdés azonban adott: valóban „szuperélelmiszer” amely jót tesz a bélrendszernek, az immunrendszernek és az egész szervezetnek, vagy inkább túlzott marketing és féligazságok állnak a háttérben?

A savanyú káposzta mint fermentált élelmiszer

A savanyú káposzta valójában erjesztett (fermentált) fejes káposzta, amelynek elkészítése során só  segítségével természetes tejsavbaktériumok szaporodnak el. 

Ez a folyamat nem csupán tartósít, hanem biokémiailag is átalakítja a káposztát.

A fermentáció során olyan környezet jön létre, amelyben probiotikus kultúrák – elsősorban tejsavbaktériumok – képesek elszaporodni. Ezek a „jó baktériumok” hozzájárulhatnak a bélflóra egyensúlyához, ami kulcsfontosságú az emésztés, az immunrendszer és bizonyos anyagcsere-folyamatok szempontjából.

Fontos azonban kiemelni: a boltokban kapható, hőkezelt (pasztőrözött) savanyú káposzta már nem tartalmaz élő baktériumokat, mivel a hőkezelés ezeket elpusztítja. Ugyanakkor a kutatások szerint ilyenkor is megmaradhatnak olyan baktérium-metabolitok (pl. rövid szénláncú zsírsavak), amelyek továbbra is kedvező hatással lehetnek a szervezetre.

Tápanyagokban gazdag „alacsony kalóriás” étel

A savanyú káposzta egyik legnagyobb előnye a rendkívül alacsony energiatartalom mellett a magas tápanyagtartalom . 100 gramm mindössze kb. 18 kalóriát tartalmaz, miközben jelentős mennyiségű rostot, vitamint és ásványi anyagot biztosít.

A rosttartalom különösen fontos: elősegíti a bélmozgást, támogatja a jó baktériumok táplálását és hozzájárul a teltségérzethez. Ezért is jelenik meg gyakran a testsúlykontrollt támogató étrendekben.

A savanyú káposzta tartalmaz:

• C-vitamint (immunrendszer támogatása)

• K-vitamint (véralvadás és csontanyagcsere)

• B-vitaminokat (anyagcsere-folyamatok)

• káliumot, kalciumot, magnéziumot és vasat

Bár a C-vitamin egy része hő hatására csökkenhet, a fermentáció részben „stabilizálja” a tápanyagprofilt.

A bélrendszerre gyakorolt hatás és mi az, ami valóban igaz?

A legtöbb állítás a savanyú káposztával kapcsolatban a bélflóra javítására vonatkozik. A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a fermentált ételek -mérsékelt mennyiségben fogyasztva – támogathatják a bélmikrobiom sokszínűségét.

A tejsavbaktériumok hozzájárulhatnak:

• a „jó” bélbaktériumok szaporodásához
• az emésztési folyamatok kiegyensúlyozásához
• a tápanyagok hatékonyabb felszívódásához
• a bélfal védelmi funkciójának erősítéséhez

Egyes kutatások szerint a fermentált élelmiszerek fogyasztása rövid szénláncú zsírsavak termelődését is fokozhatja, amelyek fontos szerepet játszanak az immunrendszer szabályozásában.

Ugyanakkor fontos hangsúlyozni: egészséges embereknél a bélflóra meglepően stabil, és nem minden esetben mutatható ki drámai változás pusztán savanyú káposzta fogyasztásával.

Immunrendszer és általános egészség

A bélrendszer és az immunrendszer szoros kapcsolatban áll. A bélflóra egyensúlya befolyásolja a szervezet gyulladásos folyamatait és védekezőképességét.

A savanyú káposzta ezért közvetetten:

• támogathatja az immunválaszt
• hozzájárulhat a fertőzésekkel szembeni ellenálló képességhez
• segítheti a szervezet regenerációját betegség után

A C-vitamin jelenléte ezt a hatást tovább erősítheti, bár nem ez az egyetlen vagy legfontosabb immunerősítő tényező.

Szív- és érrendszeri hatások

Egyes kutatások szerint a fermentált élelmiszerek hatással lehetnek a vérnyomásra és a koleszterinszintre is. A mechanizmus összetett: a bélflóra változása, a rostbevitel és a mikrobiális anyagcsere-termékek együtt befolyásolják az anyagcserét.

A savanyú káposzta:

• rosttartalmán keresztül csökkentheti a koleszterin felszívódását
• hozzájárulhat a szív-érrendszeri kockázati tényezők kedvezőbb alakulásához
• K2-vitamin-tartalma révén szerepet játszhat a kalcium-anyagcserében

Ugyanakkor ezek a hatások nem tekinthetők önálló „gyógyhatásnak”, inkább egy kiegyensúlyozott étrend részeként értelmezhetők.

Lehetséges kockázatok és korlátok

Bár a savanyú káposzta egészséges, nem mindenkinek ajánlott korlátlan mennyiségben.

Magas nátriumtartalom:
A sózás miatt jelentős nátriumot tartalmazhat, ami túlzott bevitel esetén hozzájárulhat a magas vérnyomás kialakulásához.

Hisztamin:
A fermentáció miatt magas hisztamintartalmú lehet, ami érzékeny embereknél fejfájást, bőrtüneteket vagy emésztési panaszokat okozhat.

Emésztőrendszeri érzékenység:
A magas rost- és savtartalom miatt egyeseknél puffadást, hasmenést vagy kellemetlen gyomorérzetet válthat ki, különösen, ha nincs hozzászokva a szervezet a fermentált ételekhez.

Savanyú káposzta és testsúlyszabályozás:

A savanyú káposzta gyakran megjelenik fogyókúrás étrendekben is. Ennek az oka elsősorban:

• alacsony kalóriatartalom
• magas rosttartalom
• erős telítő hatás

Egyes feltételezések szerint a bélflóra módosulása az energiahasznosításra is hatással lehet, de ezek a mechanizmusok még nem teljesen tisztázottak.

Összegzés: 

A jelenlegi tudományos eredmények alapján a savanyú káposzta nem csodaszer, de kétségtelenül értékes része lehet egy kiegyensúlyozott étrendnek.

Valószínűsíthető előnyei:

• támogatja az emésztést
• hozzájárulhat a bélflóra egészségéhez
• gazdag mikrotápanyagokban
• segítheti az immunrendszer működését

Ugyanakkor:

• hatása egyénenként eltérő
• nem helyettesíti az egészséges életmódot
• bizonyos esetekben (hisztaminérzékenység, IBS) kerülendő lehet

A savanyú káposzta története jól példázza, hogyan találkozik a hagyományos táplálkozás a modern tudománnyal. Ami egykor egyszerű téli tartósított étel volt, ma a mikrobiom-kutatások egyik „kedvenc” témája. A végső üzenet azonban nem az, hogy minden problémát megold – hanem az, hogy egy sokszínű, természetes étrend részeként valóban hozzájárulhat a jobb egészséghez.

Dimidi, E., Cox, S. R., Rossi, M., & Whelan, K. (2019). Fermented foods: Definitions and characteristics, impact on the gut microbiota and effects on gastrointestinal health and disease. Nutrients, 11(8), 1806. https://doi.org/10.3390/nu11081806

Marco, M. L., Heeney, D., Binda, S., Cifelli, C. J., Cotter, P. D., Foligné, B., Gänzle, M., Kort, R., Pasin, G., Pihlanto, A., Smid, E. J., & Hutkins, R. (2017). Health benefits of fermented foods: Microbiota and beyond. Current Opinion in Biotechnology, 44, 94–102. https://doi.org/10.1016/j.copbio.2016.11.010

Wastyk, H. C., Fragiadakis, G. K., Perelman, D., Dahan, D., Merrill, B. D., Yu, F. B., Topf, M., Gonzalez, C. G., Van Treuren, W., Han, S., Robinson, J. L., Elias, J. E., Sonnenburg, E. D., Gardner, C. D., & Sonnenburg, J. L. (2021). Gut-microbiota-targeted diets modulate human immune status. Cell, 184(16), 4137–4153.e14. https://doi.org/10.1016/j.cell.2021.06.019

Karin, M., & Freiburg, University of (2022). Fermented foods and cancer epidemiology (interview-based expert commentary). Public Health Nutrition Reports.

U.S. Department of Agriculture. (2023). FoodData Central: Sauerkraut, raw. https://fdc.nal.usda.gov/

McCabe, L. T., & Tinley, S. (2020). Fermented foods and gut health: A review of current evidence. Journal of Functional Foods, 75, 104–214. https://doi.org/10.1016/j.jff.2020.104214

A spárga (Asparagus officinalis L.) napjaink egyik legkülönlegesebb és legegészségesebb zöldsége, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend az egészségtudatos táplálkozásban. Nemcsak kifinomult ízvilága miatt kedvelt, hanem azért is, mert rendkívül gazdag tápanyagokban és olyan bioaktív vegyületekben, amelyek hozzájárulhatnak a szervezet megfelelő működéséhez. A modern kutatások egyre inkább alátámasztják, hogy a spárga nem csupán egy szezonális zöldség, hanem valódi funkcionális élelmiszer.

A spárganemzetség mintegy 300 fajt foglal magába, amelyek közül több már évszázadok óta ismert a hagyományos gyógyászatban. Egyes fajok gyökerét például reumatikus panaszok kezelésére alkalmazták, míg mások idegrendszeri védő hatásuk miatt váltak ismertté. A legismertebb és egyetlen széles körben fogyasztott faj az Asparagus officinalis, amely a mediterrán térségből származik, de ma már világszerte termesztik. Különösen Európában és Ázsiában jelentős a termesztése, és gazdasági szempontból is fontos növénynek számít.

Zöld, fehér vagy lila? A különbség a termesztésben rejlik

A spárga ehető része a fiatal hajtás, amely zöld, fehér vagy ritkábban lila színben jelenik meg. A színkülönbség nem a növény fajtájából, hanem a termesztési körülményekből adódik. A zöld spárga napfény hatására fejlődik, ennek köszönheti klorofilltartalmát és karakteresebb ízét. Ezzel szemben a fehér spárgát föld alatt termesztik, így nem éri fény, ezért íze lágyabb, kevésbé intenzív. A lila spárga különleges színét az antociánok adják, amelyek antioxidáns hatással is rendelkeznek.

A spárga ízvilága rendkívül összetett. Illékony vegyületei között kéntartalmú komponensek és aromás molekulák találhatók, amelyek vajszerű, diós vagy enyhén földes, sőt néha hagymára emlékeztető ízjegyeket kölcsönöznek neki. Ennek köszönhetően a világ számos konyhájában – az európaitól az ázsiaiig – kedvelt alapanyag.

Tápanyagokban gazdag, mégis kalóriaszegény

A spárga egyik legnagyobb előnye, hogy rendkívül alacsony energiatartalmú miközben tápanyagokban gazdag. Mindössze 20 kcal/100 gramm, így kiváló választás fogyókúrázók és egészségtudatosan étkezők számára.

Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a nyers és főtt spárga tápanyagtartalmát:

A spárga tápértéke (100 g)

A táblázatból látható, hogy a spárga mind nyersen, mind főzve kiváló tápanyagforrás. A főzés hatására egyes vitaminok koncentrációja növekedhet, míg mások – például a vas – csökkenhetnek, mivel kioldódnak a főzővízbe. Ezért érdemes kíméletes elkészítési módokat alkalmazni, például párolást.

Több ezer éves múlt és gyógyászati alkalmazás

A spárga nem új keletű zöldség: már az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is termesztették és fogyasztották. A korabeli feljegyzések szerint nemcsak táplálékként, hanem gyógyászati célokra is használták. Alkalmazták például húgyúti betegségek, vesekő, reuma és emésztési problémák kezelésére. Egyes kultúrákban afrodiziákumnak tartották.

A keleti gyógyászatban, különösen Kínában, vízhajtóként, gyulladáscsökkentőként és általános erősítőként alkalmazták.

A spárga „rejtett ereje”: bioaktív vegyületek

A spárga különlegessége a benne található bioaktív anyagok sokfélesége. Ezek közé tartoznak a szaponinok, flavonoidok (például rutin, kvercetin és kaempferol), valamint különböző fenolos és kéntartalmú vegyületek. Ezek az anyagok antioxidáns hatással rendelkeznek, vagyis segítenek semlegesíteni a szervezetben keletkező szabad gyököket.

Külön érdekesség, hogy a spárga feldolgozás során gyakran eltávolított részei – például az alsó, keményebb szár – még magasabb rost- és bioaktív anyag tartalommal rendelkezhetnek. Ezek prebiotikus hatásuk révén támogatják a bélflóra egészségét, elősegítve a hasznos baktériumok szaporodását.

Lehetséges egészségügyi előnyök

A tudományos vizsgálatok alapján a spárga számos potenciális egészségvédő hatással rendelkezhet. Antioxidáns tulajdonságai révén hozzájárulhat a sejtek védelméhez és az öregedési folyamatok lassításához. Emellett egyes kutatások szerint segíthet a vércukorszint szabályozásában, ami különösen fontos lehet a cukorbetegség megelőzésében vagy kezelésében.

A spárga kedvezően hathat a szív- és érrendszerre is: csökkentheti a „rossz” LDL-koleszterin szintjét, növelheti a „jó” HDL-koleszterint, és hozzájárulhat a vérnyomás szabályozásához. Rosttartalma és prebiotikus hatása révén támogatja az emésztést, és segíthet a bélrendszer egészségének fenntartásában.

Laboratóriumi és állatkísérletek arra utalnak, hogy bizonyos összetevői daganatellenes, antibakteriális és gombaellenes hatással is rendelkezhetnek. Emellett az immunrendszer működését is támogathatják.

Mit mond a tudomány – és mit nem?

Bár a spárga egészségügyi hatásai rendkívül ígéretesek, fontos hangsúlyozni, hogy ezek jelentős része még laboratóriumi vagy állatkísérletes vizsgálatokon alapul. Az emberi szervezetre gyakorolt pontos hatások, valamint a bioaktív vegyületek hosszú távú hatásai további kutatásokat igényelnek.

Összegzés: miért érdemes spárgát fogyasztani?

A spárga egy rendkívül értékes, sokoldalúan felhasználható zöldség, amely alacsony kalóriatartalma mellett gazdag vitaminokban, ásványi anyagokban és antioxidánsokban. Bár nem tekinthető csodaszernek, rendszeres fogyasztása hozzájárulhat az egészséges életmódhoz és a kiegyensúlyozott étrendhez.

A „zöldségek királya” tehát nemcsak ízletes, hanem tudatos választás is – egy olyan alapanyag, amely egyszerre szolgálja az élvezetet és az egészséget.

Kowalska, K., & Kowalski, R. (2024). A review of the pro-health activity of Asparagus officinalis L. and its components. Nutrients. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/

Al-Snafi, A. E. (2020). Chemical constituents and pharmacological effects of Asparagus officinalis.

Dawid, C., & Hofmann, T. (2019). Taste-active compounds in asparagus (Asparagus officinalis). Journal of Agricultural and Food Chemistry.
https://doi.org/10.1021/acs.jafc.9b01234

Li, X., Wang, Z., & Zhang, Y. (2021). Anticancer potential of asparagus-derived saponins in human cancer cell lines. Biomedicine & Pharmacotherapy, 137, 111341.

Redondo-Cuenca, A., Villanueva-Suárez, M. J., & Rodriguez-Sevilla, M. D. (2021). Prebiotic potential of asparagus by-products and dietary fiber content. Foods, 10(5), 1112.

Zhao, R., Gao, X., Cai, Y., Shao, X., & Wang, J. (2014). Hypoglycemic effects of asparagus extracts in experimental models. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine.

Új tudományos eredmények egy „láthatatlan” növényi együttműködésről

A brokkoli csíra az elmúlt években a funkcionális táplálkozás egyik legfontosabb kutatási területévé vált, mivel rendkívül magas koncentrációban tartalmazza a glükorafanin nevű glükozinolátot. Ez az anyag önmagában még nem aktív „szupervegyület”, de megfelelő biokémiai feltételek mellett szulforafánná alakulhat, amelyet a tudományos irodalom erős antioxidáns és sejtvédő potenciállal összefüggésbe hoz. A szulforafán azonban nem egy stabilan jelen lévő komponens a növényben, hanem egy dinamikus enzimatikus folyamat eredménye, amelyet számos tényező befolyásol.

Amikor a brokkoli szövete megsérül – például rágás, aprítás vagy turmixolás során –, a sejtekben elkülönülő vegyületek találkoznak. A glükorafanin ekkor a mirozináz enzim hatására lebomlik, és egy instabil köztes terméken keresztül különböző irányokba alakulhat. Az egyik út a kívánatos szulforafán képződés, a másik pedig a nitrilek kialakulása, amelyek biológiai aktivitása lényegesen gyengébb. A folyamat „irányát” tovább finomítja az epithiospecifier protein (ESP), amely bizonyos körülmények között a nitrilképződést részesíti előnyben, így csökkentve a szulforafán hozamát. Ez a rendszer tehát egy érzékeny biokémiai egyensúly, amely könnyen eltolódhat egyik vagy másik irányba.

Egy Liang és munkatársai által végzett kutatás arra a kérdésre kereste a választ, hogy ezt az egyensúlyt lehet-e természetes módon befolyásolni más keresztesvirágú csírák hozzáadásával. A vizsgálatban brokkoli csírákat kombináltak retek (radics), rukkola, repce és mustár csírákkal, majd azt elemezték, hogyan változik a szulforafán és a nitril képződésének aránya. A kísérlet különlegessége az volt, hogy nem izoláltan vizsgálták a növényeket, hanem egyfajta „közös enzimatikus térben” értelmezték a reakciókat, ahol a különböző növények saját enzimjei és hatóanyagai kölcsönhatásba lépnek egymással.

Az eredmények azt mutatták, hogy a hatás nemcsak jelentős, hanem erősen növényfüggő is. A legerősebb hatást a rukkola fejtette ki, amely a kontroll brokkoli csírához képest körülbelül 2,32-szeres szulforafán-képződést eredményezett. Ez azt jelenti, hogy ugyanannyi kiinduló glükorafaninból több mint kétszeres mennyiségű bioaktív végtermék keletkezett. A retekcsíra szintén kiemelkedő hatást mutatott, mintegy 2,03-szoros növekedéssel, míg a repce esetében ez az érték körülbelül 1,95-szörös volt. Ezzel szemben a mustár csíra nem növelte a szulforafán mennyiségét, ami arra utal, hogy enzimatikus profilja vagy kölcsönhatása nem támogatja ezt az átalakulási irányt ebben a rendszerben.

A kutatás azonban nem állt meg a szulforafán mennyiségének vizsgálatánál, hanem a nitril képződését is részletesen elemezte, mivel ez a „alternatív” lebontási útvonal fontos szerepet játszik az összhatás szempontjából. Itt még markánsabb különbségek rajzolódtak ki: a retekcsíra hozzáadása akár 77,4%-kal csökkentette a nitril mennyiségét, a rukkola 60,3%-os, míg a repce 51,5%-os csökkenést eredményezett. Ez azt jelenti, hogy a kedvező kombinációk nemcsak a hasznos vegyület képződését növelték, hanem egyúttal hatékonyan visszaszorították a kevésbé kedvező bomlástermékeket is.

A jelenség mögött álló mechanizmus valószínűleg több tényező együttes hatására vezethető vissza. A különböző keresztesvirágú csírák eltérő mennyiségben tartalmaznak mirozináz enzimet, valamint eltérő glükozinolát-profilt hordoznak. Amikor ezek a növények együtt kerülnek feldolgozásra – például aprítás vagy turmixolás során –, az enzimkészletek „összeadódnak”, és megváltoztatják a reakciók kinetikáját. Ez az enzimtöbblet valószínűleg csökkenti az ESP relatív hatását és ezzel a reakciót a szulforafán-képződés irányába tolja. Más szóval a rendszerben kialakul egy olyan biokémiai versenyhelyzet, amelyben a „jó irányú” átalakulás válik dominánssá.

Fontos megérteni, hogy ez nem egyszerű hatóanyag-szorzás, hanem egy komplex enzimatikus kölcsönhatás eredménye. A növények nem csupán összeadódnak, hanem egymás működését is módosítják. Ez különösen érdekes abból a szempontból, hogy a táplálkozástudomány hagyományosan egyes élelmiszerek hatására fókuszál, miközben ez a kutatás azt sugallja, hogy a valós biológiai hatások gyakran kombinációk eredményei.

Összességében a Liang és munkatársai által közölt eredmények arra mutatnak rá, hogy a brokkoli csíra bioaktív hatóanyagainak képződése egy finoman szabályozott, többkomponensű rendszer, amely jelentősen befolyásolható más keresztesvirágú csírák jelenlétével. A rukkola, a retekcsíra és a repce képesek voltak jelentősen fokozni a szulforafán képződését, miközben csökkentették a nitril arányát, míg a mustár ebben a modellben nem mutatott kedvező hatást. Ez a felismerés új szemléletet adhat a funkcionális élelmiszerek értelmezéséhez, ahol nem az egyes alapanyagok önmagukban, hanem azok biokémiai kölcsönhatásai kerülnek a középpontba.

Liang, H., Wei, Y., Li, R., Cheng, L., Yuan, Q., & Zheng, F. (2018). Intensifying sulforaphane formation in broccoli sprouts by using other cruciferous sprouts additions. Food Science and Biotechnology, 27(5), 1323–1332. https://doi.org/10.1007/s10068-018-0347-8

A csemegeolajbogyó (Olea europaea L.) a mediterrán térség egyik legősibb kultúrnövénye, amelynek fogyasztása nem csupán gasztronómiai hagyomány, hanem a mediterrán étrend egyik meghatározó eleme is. Bár sokszor „egyszerű” kísérőételként gondolunk rá, valójában egy rendkívül komplex összetételű élelmiszerről van szó, amely jelentős mennyiségben tartalmaz egészségre kedvező zsírsavakat, rostokat, vitaminokat és bioaktív fitovegyületeket. Az utóbbi évek táplálkozástudományi kutatásai egyre inkább rámutatnak arra, hogy a csemegeolajbogyó nem csupán ízélményt, hanem potenciális egészségvédő hatásokat is hordoz (Review, 2019).

A termőföldtől a tányérig – mi határozza meg az olajbogyó minőségét?

A csemegeolajbogyó tápanyag-összetétele nem egységes, hanem számos tényezőtől függ. Meghatározó szerepet játszik a fajta (kultivár), a gyümölcs érettségi foka, valamint a feldolgozás módja. Ezek a tényezők nemcsak a tápértéket, hanem az ízt, az állagot és a színvilágot is jelentősen befolyásolják.

Az érési folyamat során az olajbogyó összetétele folyamatosan változik: a zsírtartalom nő, míg a víztartalom csökken, és ezzel párhuzamosan átalakul a bioaktív vegyületek aránya is. A zöld olajbogyók általában kevesebb zsírt, de több keserű ízért felelős fenolos vegyületet tartalmaznak, míg az érettebb, fekete változatok zsírosabbak és lágyabb ízűek (Review, 2019).

---

Egészséges zsírok forrása – az olajsav szerepe

A csemegeolajbogyó legfontosabb tápanyagcsoportja a zsírok közé tartozik, ezen belül is kiemelkednek az egyszeresen telítetlen zsírsavak (MUFA), amelyek fő képviselője az olajsav. Ez a zsírsav a mediterrán étrend egyik „védjegye”, és számos kutatás szerint kedvezően befolyásolja a szív- és érrendszeri kockázati tényezőket.

A tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavak hozzájárulhatnak az LDL-koleszterin („rossz koleszterin”) csökkentéséhez, miközben segíthetnek a HDL-koleszterin („jó koleszterin”) szintjének fenntartásában vagy növelésében. Emellett a trigliceridszint és a vérnyomás kedvező irányú változását is megfigyelték magas MUFA-tartalmú étrend esetén (Review, 2019).

Ezek a hatások különösen fontosak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében, amelyek világszerte a vezető halálokok közé tartoznak.

Antioxidáns védelem: E-vitamin és polifenolok

A csemegeolajbogyó másik kiemelkedő értéke antioxidáns tartalmában rejlik. Különösen fontos az E-vitamin (α-tokoferol), amely zsírban oldódó vitamin, és alapvető szerepet játszik a sejthártyák oxidatív károsodás elleni védelmében.

Az E-vitamin képes semlegesíteni a szabad gyököket, ezáltal csökkenti az oxidatív stresszt, amely számos krónikus betegség – például érelmeszesedés vagy neurodegeneratív betegségek – kialakulásában szerepet játszhat. Bár a kiegészítő formában bevitt E-vitamin hatásai vegyes eredményeket mutatnak a klinikai vizsgálatokban, az étrendi forrásból származó bevitel továbbra is fontos része az egészséges táplálkozásnak (Review, 2019).

A másik kulcsfontosságú antioxidáns csoport a polifenoloké, amelyek közül kiemelkedik a hidroxi-tirozol (hydroxytyrosol, HT). Ez a vegyület az egyik legerősebb természetes antioxidáns, amely az olajbogyó keserű ízéért is részben felelős. Hatásai között szerepel a szabadgyökök semlegesítése, valamint a gyulladásos folyamatok mérséklése.

Kutatások szerint a hidroxi-tirozol hozzájárulhat az érfalak védelméhez, gátolhatja az LDL oxidációját, és potenciálisan szerepet játszhat bizonyos daganatos folyamatok kockázatának csökkentésében is. Fontos azonban kiemelni, hogy ezek a hatások döntően laboratóriumi és állatkísérletes eredményekből származnak, így további humán vizsgálatok szükségesek (Review, 2019).

A feldolgozás ára: mi történik az olajbogyóval a tartósítás során?

A csemegeolajbogyó nem fogyasztható közvetlenül a fáról, mivel természetesen keserű ízű. Ezért különböző feldolgozási eljárásokon megy keresztül, amelyek célja a keserűség csökkentése és a fogyaszthatóság javítása.

A legelterjedtebb módszerek közé tartozik a spanyol, kaliforniai és görög típusú feldolgozás. Ezek során gyakran használnak lúgos kezelést (nátrium-hidroxid), valamint sós lében történő fermentációt. Bár ezek az eljárások javítják az ízélményt, jelentős hatással vannak a tápanyag-összetételre is.

A feldolgozás során különösen a polifenolok mennyisége csökkenhet, mivel ezek egy része kioldódik a lébe vagy lebomlik. Ennek következtében a végtermék antioxidáns kapacitása is alacsonyabb lehet a friss olajbogyóhoz képest (Review, 2019).

Sóbevitel – az olajbogyó „árnyoldala”

A csemegeolajbogyó egyik kevésbé kedvező tulajdonsága a magas nátriumtartalom. A pácolás és fermentáció során jelentős mennyiségű sót használnak, amely a végtermékben is jelen marad. Ez különösen fontos szempont azok számára, akik magas vérnyomással küzdenek, vagy csökkentett nátriumbevitelre törekednek.

A kutatások ugyanakkor azt is vizsgálják, hogyan lehetne csökkenteni a sótartalmat különböző helyettesítő sók (például kálium- vagy kalcium-klorid) alkalmazásával, anélkül hogy romlana az élelmiszer biztonsága vagy élvezeti értéke (Review, 2019).

Egészségügyi hatások – mit tudunk biztosan?

A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján a csemegeolajbogyó egészségre gyakorolt hatásai elsősorban három fő komponenshez köthetők:

• az egyszeresen telítetlen zsírsavakhoz (szív- és érrendszeri védelem),
• az E-vitaminhoz (oxidatív stressz csökkentése),
• valamint a polifenolokhoz, különösen a hidroxi-tirozolhoz (antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatás).

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a közvetlen humán klinikai bizonyítékok még korlátozottak. Sok eredmény laboratóriumi vagy állatkísérletes vizsgálatokból származik, ezért az emberi szervezetre gyakorolt pontos hatások további kutatást igényelnek (Review, 2019).

Összegzés

A csemegeolajbogyó egy apró, mégis tápanyagokban gazdag élelmiszer, amely a mediterrán étrend részeként hozzájárulhat az egészséges életmódhoz. Bár magas sótartalma miatt fogyasztása mértékkel javasolt, tápanyag összetétele, különösen egészséges zsírsavai és antioxidánsai miatt értékes eleme lehet a mindennapi étrendnek.

A modern táplálkozástudomány egyre inkább megerősíti, hogy a hagyományos mediterrán élelmiszerek, így a csemegeolajbogyó is, nem csupán kulturális örökséget, hanem valódi egészségvédő potenciált is hordoznak.

Review. (2019). Table olives: Nutritional composition, bioactive compounds and health effects. Nutritional Science Review (PubMed/Scopus indexed review).

A B12-vitamin-hiány gyakran észrevétlenül kezdődik, és sokféle módon jelentkezhet. Különösen alattomosak az idegrendszerre gyakorolt hatásai, azonban időben felismerve az idegrendszer jól védhető. Ha az ellátási hiányt nem ismerik fel és nem kezelik időben, maradandó károsodások fenyegetnek.

A B12-vitamin – más néven kobalamin – elengedhetetlen a szervezetünk számára. Központi szerepet játszik a vörösvértestek képződésében, elősegíti a sejtnövekedést és a sejtosztódást, valamint alapvető fontosságú az idegrendszer működéséhez.

Általában a lakosság körében ritka a B12-vitamin-hiány, mivel a szükségletet többnyire fedezi a táplálkozás. Az idősebbeknél azonban gyakran más a helyzet: a tanulmányok azt mutatják, hogy minden negyedik 65 év feletti ember nem kap elegendő B12-vitamint.

A B12-vitamin-hiány jellemző tünetei – Mire érdemes figyelni?

A panaszok többnyire lassan alakulnak ki, kezdetben gyakran nem specifikusak, és hónapok vagy évek alatt fejlődnek ki.

Neurológiai figyelmeztető jelek (Idegrendszer)

• Bizsergés, zsibbadás vagy „hangyamászás-érzés” a kezekben, karokban, lábakban és lábfejekben.

• Égő nyelv (Hunter-glossitis).

• Bizonytalan járás, fokozott elesésveszély.

• Izomgyengeség, akár bénulásos tünetekig.

• Szédülés és egyensúlyzavarok.

• Koncentrációs és memóriazavarok.

• Depresszív hangulat, motiválatlanság.

A vérképzési zavar okozta tünetek

• Krónikus fáradtság és kimerültség.

• Sápadt bőr.

• Szapora szívverés vagy légszomj terhelés hatására.

• Csökkent teljesítőképesség és gyengeségérzet.

Az érintettek mintegy negyedénél mutatkoznak a polyneuropathia (a környéki idegek károsodása) egyértelmű jelei. Súlyos esetekben a kezeletlen hiány akár demenciához is vezethet, ami a kognitív hanyatlás egyik leggyakoribb kezelhető oka.

---

Okok és kockázati csoportok

A B12-vitamin-hiánynak különböző okai lehetnek:

• Felszívódási zavarok (Malabszorpció): Okozhatja gyomornyálkahártya-gyulladás (atrófiás gasztritisz), Crohn-betegség, gyomor-bélrendszeri műtétek, vagy a felszívódáshoz elengedhetetlen intrinsic faktor hiánya.

• Gyógyszerek: A metformin (cukorbetegség elleni gyógyszer) vagy a protonpumpa-gátlók (PPI, pl. Omeprazol, Pantoprazol gyomorégés ellen) tartós szedése jelentősen növelheti a B12-hiány kockázatát.

• Hiányos táplálkozás: A vegán étrendet követők, akik nem szednek B12-készítményeket, különösen veszélyeztetettek, mivel a vitamin szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerekben fordul elő. A vegetáriánusoknál is fennállhat a fokozott kockázat.

• Életkor: Az életkor előrehaladtával csökken a szervezet képessége a B12 táplálékból való kinyerésére. Minden negyedik 65 év feletti személy érintett.

• Terhesség és szoptatás: Ebben az időszakban megnövekedett szükséglet áll fenn.

---

Diagnózis és kezelés

Hogyan állapítható meg a hiány?

• Vérvizsgálat: Össz-B12-vitamin-szint (<200 ng/l = hiány).

• Holo-transzkobalamin (Holo-TC): Az aktívan hasznosítható vitamin pontosabb korai markere.

• Metil-malonsav (MMA) és homocisztein: Kiegészítő paraméterek, amelyek szintje B12-hiány esetén megemelkedik.

Az idegek védelme – A megfelelő kezelés:

• Pótlás (tabletták, cseppek): Enyhe vagy közepes hiány esetén.

• Injekciók: Súlyos hiány vagy felszívódási zavar esetén.

• Étrend módosítása: Hús, hal, tojás, tejtermékek fogyasztása; vegán étrend esetén a pótlás kötelező.

Milyen módon okozhatnak egészséges gyümölcsök szokatlan reakciókat.

Hogyan védheti meg magát és élhet egészségesen?

A gyümölcsök nem azok amelyek elősegítik az egészségünket?

Azokra az emberekre akik intoleránsak a fruktózra, mindez nem igaz. Ezeknek az embereknek kerülniük kell néhány gyümölcsöt és zöldséget, valamint a feldolgozott élelmiszereket.

A fruktóz intolerancia a fruktóz helytelen felszívódása a vékonybélből.

A fruktóz mennyisége amelyet a vékonybél felszívhat, meghatározott és egyéntől függ míg számos más szállítófehérje és egyéb tényező hozzáférhetőségétől függ.

A fruktóz amely nem szívódik fel a vékonybélből, a vastagbélbe kerül ahol lebomlik és zsírsavak és gázok keletkeznek az ismert következményekkel.

Tünetek

A megjelenő tünetek lehetnek puffadás, hányinger, a széklet állományának változása, hasi fájdalmak.

Meg kell különböztetnünk a ritka és öröklődő fruktóz intoleranciát, amely az 1,6-difoszfórizált fruktóz aldoszén hiányára vezethető vissza (25 000 egyénből egy) és a fruktóz intoleranciát a fruktóz felszívódásának zavarát a vékonybélből eredően, aminek következtében a vastagbél baktériumok általi lebontásával jár az ismert következményekkel (Gibson, 2007).

Kutatások kimutatták, hogy az egészséges egyéneknél napi 25 g fruktóz bevitel nem okoz problémát, mint például puffadást és hasmenést (Rao, 2007).

Azonban 50 g fruktóz bevitel esetén a résztvevők 50%-a hidrogént (20 μL H2/L vagy ppm) mutatott az expirációjukban és a hasi tüneteket a magas hidrogénszinttel rendelkező résztvevők felénél tapasztalták (Truswell, 1987).

Ezért a napi 25 g fruktóz bevitelnél magasabb bevitel a fent említett ismert tüneteket okozhatja.

Ma azt látjuk, hogy a fruktóz bevitelek jóval meghaladják a napi 25 g-ot.

Magas mennyiségeket fogyasztunk mivel az élelmiszeripar egyre több összetevőt használ fel a feldolgozott élelmiszerekben, például glükóz-fruktóz szirupot amely fruktózt tartalmaz.

Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Fejlesztési Minisztériumának táblázatai azt mutatják, hogy a kukoricaszirup magas fruktóztartalmú (HFCS) fogyasztása 1000%-kal nőtt az 1970-es és 1990-es évek között (Bray, 2004).

Ezért ma amikor magas mennyiségű fruktózt fogyasztunk, a tünetek kialakulásának valószínűsége még azoknál az egyéneknél is magasabb, akiknek nincs fruktóz intoleranciájuk.

Az okok amelyek miatt az élelmiszeripar felhasználja a fruktózt a feldolgozott élelmiszerekben, a következők:

1. Nem érzünk telítettséget könnyen, a fruktóz minimális jeleket ad az agy telítettség központjának, így éhesek maradunk (Lowette, 2015).
2. Költséghatékonyabb, mint a cukor (Lowette, 2015).
3. Egyszerűen szólva a fruktóz majdnem kétszer olyan édes, mint a glükóz, és több mint felével édesebb, mint a cukor. Tehát egyszerűen kevesebb mennyiséget kell használni ugyanolyan édes íz eléréséhez.

 

A fruktóz intolerancia kezelése

A fruktóz intolerancia kezelésének alapvető módszerei a táplálkozási szokásainkban történő változások. Az alacsony FOODMAP diéta alkalmazása pozitív eredményeket hozott és csökkentette a gasztrointesztinális tüneteket (Makharia, 2022).

A glükóz egyidejű bevétele is segít a fruktóz felszívódásában és csökkenti a gyomor-bélrendszeri zavarokat, 1 : 1 arányban. Az egyenlő mennyiségű fruktózt és glükózt tartalmazó banán fogyasztásával elkerülhetők a tünetek.

A fruktóz felszívódása a vékonybélből a glükóz jelenlétében és az aminosavak (Raithel, 2013) segítségével kedvező. Intenzív testmozgás és más anyagok, mint a mannitol és xilit, szintén befolyásolják a fruktóz felszívódását. Míg a szorbit (E 420) az összesített fruktózszállító fehérjét (GLUT-5) használja a belekben és így gátolja a fruktóz felszívódását a vékonybélből (Raithel, 2013).

A szorbitot élelmiszeripar is használja a cukor helyettesítésére cukorkákban, rágógumikban, fogkrémekben és versenyez a fruktózzal. Mindkettő ugyanazokat a vékonybél szállító fehérjéket használja a vérbe jutáshoz. Tehát azoknak, akik fruktóz intoleranciával rendelkeznek érdemes elkerülniük a szorbitot, mivel ez a szervezetünk által nyújtott szállító fehérjének korlátozott mennyiségét lefedi és ismert tünetekhez vezethet. A GLUT-5 szállítófehérjét szervezetünk bizonyos mennyiségben naponta termeli és ez a mennyiség felhasználható a szorbitol által és így nem lesz elérhető a fruktóz számára, amely ugyanazokat a szállítófehérjéket használja.

A fruktóz nem csak gyümölcsökben található meg, hanem néhány zöldségben, mézben, cukorban, inverz cukorszirupban (szirup), kukoricaszirupban és különféle édességekben, péksüteményekben, kész levesekben és sok más készételben is.

Fruktóz intolerancia esetén kerülni kell a szorbit és a fruktóz bevételét is, mivel ez egy alkohol-cukor, amelyet gyümölcsökben találunk. Cukorpótlóként kevesebb kalóriával használják, nedvességmegőrzésen keresztül, és az alapanyagként számos gyógyszerben.

Ezért azoknak, akik ebben szenvednek, gondosan át kell nézniük az élelmiszercímkéket annak érdekében, hogy elkerüljék a fruktóz és a szorbit bevitelét.

Élelmiszerek és azok szorbittartalma

Gyümölcsök	g 100 g gyümölcsre:
Szárított alma	3	foodintolerances.org
Friss alma	1,5	foodintolerances.org
Friss sárgabarack	6	foodintolerances.org
Βερίκοκο, φρέσκο	1,3	foodintolerances.org
Sör	0-0,5	foodintolerances.org
Friss szeder	4	foodintolerances.org
Szeder lekvár	5	foodintolerances.org
Friss cseresznye	2	foodintolerances.org
„Cukormentes” rágógumi	40	foodintolerances.org
		foodintolerances.org
Rágógumi	1	foodintolerances.org
Szárított kókusz	1	foodintolerances.org
Torma/wasabi szósz	11	foodintolerances.org
Lekvárok/cukormentes lekvárok szorbitollal	8-1	foodintolerances.org
Friss nektarin	1,3	foodintolerances.org
Friss őszibarack	1	foodintolerances.org
Szárított őszibarack	5	foodintolerances.org
Szárított körte	9	foodintolerances.org
Friss körte	3	foodintolerances.org
Körte- vagy őszibaracklé	21-6	foodintolerances.org
Szárított szilva	8	foodintolerances.org
Friss szilva	2	foodintolerances.org
Mázas, sultán mazsolák	1	foodintolerances.org
Szárított sárgabarackok	3.6–5.2	J. Lee. 2015
Édes cseresznye	0.45–6.8	J. Lee. 2015
Szárított cseresznye	8,5	J. Lee. 2015
Meggy	1,0	J. Lee. 2015
Friss őszibarackok, Friss szilvák	0-4.4	J. Lee. 2015
Körte	1,7	J. Lee. 2015
Friss sárgabarackok	0.002–2.6	J. Lee. 2015

Fruktóz az élelmiszerekben

 

Gyümölcsök	g 100 g gyümölcsre:
Édesítőszer, szirup, agave	55,6	usda
Méz	40,9	usda
Mazsola, mag nélküli	34,7	usda
Dátumok, medjool	32	usda
Füge, szárítva, nyersen	22,9	usda
Málnalé koncentrátum	20,1	usda
Őszibarack, szárított, kénes, nyers	13,5	usda
Szárított szilva (aszalt szilva), nyersen	12,4	usda
Jackfruit nyersen	9,19	usda
Szőlő, piros, mag nélküli, nyers	9,17	usda
Snack, KELLOGG, KELLOGG’S, NUTRI-GRAIN Gabonaszeletek, gyümölcs	9,19	usda
Ketchup, étterem	8,94	usda
Alma, piros finom, héjas, nyers	7,81	usda
Szőlőlé, lila	7,42	usda
Körte, nyers, bartlett	6,76	usda
Banán, túlérett, nyers	6,7	usda
Körte, nyers, piros anjou	6,48	usda
Gránátalmalé, palackozott	6,37	usda
Alma, Granny Smith, bőrös, nyers	6,38	usda
Pepsi	6	R.Walker (2014)
Sprite	6	R.Walker (2014)
Coca Cola	6	R.Walker (2014)
Gyümölcslé, alma, szőlő és körte keverék, hozzáadott aszkorbinsavval és kalciummal	5,89	usda
Almalé	5,73	usda
Áfonyalé keverék	5,7	usda
Cseresznye, édes, nyers	5,37	usda
Áfonya nyersen	4,97	usda
Banán, nyers	4,9	usda
Mangó, nyers	4,68	usda
Cseresznye, savanyú, piros, nyers	3,51	usda
Görögdinnye nyersen	3,36	usda
Szilva nyersen	3,07	usda
Dinnye, mézharmat, nyersen	2,96	usda
Eper, nyers	2,62	usda
Narancslé, konzerv, cukrozatlan	2,43	usda
Paprika, édes, piros, nyers	2,26	usd

Ezen felül a fruktóz és szorbitol bevitelének csökkentésével csökkenthető a fruktózintolerancia tüneteivel küzdő emberek száma. Ezenkívül az FODMAP-diéta is segíthet. Jelenleg nincs jóváhagyott gyógyszeres kezelés és az egyetlen kezelési mód az étrend megváltoztatása.

Az intolerancia diagnózisa:

A diagnózist hidrogén lélegzeti teszttel vagy fruktóz oldat lenyelése utáni szén-dioxid teszttel lehet felállítani. Ha az kilélegzett mennyiség meghaladja a 20 ppm hidrogén mennyiséget a lélegzetben, akkor valószínűleg intolerancia áll fenn, ami lehet tünetmentes is. A szén-dioxidot egyidejűleg mérjük, mert néhány esetben a hidrogén nem mérhető a kilélegzett levegőben, mivel ez átalakulhat szén-dioxiddá.

Egy étrendi napló a tünetek egyidejű rögzítésével előzetes jeleket adhat az intolerancia létezésére, amit a fent említett tesztekkel kell megerősíteni.

Ebben a cikkben szereplő tanácsok általános tájékoztatási célokat szolgálnak és semmilyen körülmények között nem helyettesíthetik orvosának vagy dietetikusának szakmai véleményét. Mielőtt bármilyen étrendi előírást, kezelést, táplálékkiegészítőt vagy gyógynövényt elkezdene vagy alkalmazna, konzultáljon orvosával.

Melyik gyümölcslevet válasszam?

Az élelmiszerboltokban széles választékban találhatók gyümölcslevek amelyek gyümölcstartalmát százalékos arányban különböztetik meg. A levek gyümölcsből, gyümölcskoncentrátumból származhatnak továbbá illatanyagok, aromák, cukrok és méz is hozzáadható a gyártás során.

2015 áprilisától megszavazták az Európai Unióban hogy a 100% gyümölcstartalmúnak feltüntetett gyümölcslevek hozzáadott cukrot nem tartalmazhatnak, így nem árusítható olyan termék ami hozzáadott cukrot tartalmaz és 100% gyümölcstartalommal van feltüntetve a dobozán.

Tehát a természetes gyümölcslevek 100% -ban gyümölcsből készülnek így nem tartalmazhatnak cukrot, tartósítószereket, színezékeket és egyéb adalékanyagokat. A természetes lé csak a gyümölcs fruktózját tartalmazza mint például a házilag facsart gyümölcslé.  A boltok polcain megtalálható 100% gyümölcstartalmú levek tartalmazhatnak más gyümölcsleveket, amelyek koncentrált gyümölcslé koncentrátumból készülnek. A koncentrátum gyártása során eltávolítják a vizet és néhány illékony vegyületet a frissen facsart gyümölcsléből majd fagyott állapotban szállítják, mint a narancslé esetében Latin – Amerikából Európába.

Nektár: Gyümölcslé vízzel és cukorral

A nektár megnevezésű gyümölcslé 25-50% -os gyümölcstartalommal rendelkezik gyümölcstől függően valamint vizet, cukrot, édesítőszert valamint mézet tartalmazhat amely a termék teljes súlyának legfeljebb 20% -át teheti ki. A gyártás során tartósítószer és színezék felhasználását nem engedélyezik a nektárban.

Gyümölcsital: Víz gyümölcsízzel

A gyümölcsital nem tartozik a gyümölcslére vonatkozó jogszabályozás alá. A gyümölcstartalma a gyümölcsitalnak minimális: 6% (citrom) és 30% (szőlő) között változik a gyümölcstől függően. A gyümölcslén kívül a gyümölcsital tartalmazhat savakat, aromákat, vitaminokat és egyéb adalékanyagokat. Tehát a gyümölcsital választása inkább egészségtelennek tekinthető.

Melyik gyümölcslé valóban egészségesebb?

A természetes gyümölcslé a két másik választnál egészségesebb alternatíva, ha bolti gyümölcslevet szeretnénk inni, így 100% gyümölcstartalmú italt fogyaszthatunk. A másik két opció, kis mennyiségű gyümölcslevet valamint hozzáadott cukrot és édesítőszert illetve adalékanyagokat tartalmazhat.

Még egészségesebb választás azonban a gyümölcs egészbeli elfogyasztása, nem pedig a kifacsart levük hasznosítása.

A gyümölcslevet fogyasztva több kalóriát és fruktózt viszünk be a szervezetünkbe, mint ha gyümölcsöt fogyasztanánk. A telítettség érzése gyorsabban bekövetkezik a gyümölcs elfogyasztásakor, míg a kifacsart levükkel több fruktózt és cukrot veszünk magunkhoz. Ne felejtsük el, a magas fruktózfogyasztás bizonyos körülmények között hozzájárulhat a máj zsíros elfajulásához. Mivel a fruktózt nem alakítja át a szervezet úgy mint a többi cukrot, így hosszútávon hozzájárulhat a zsírmáj kialakulásához.

 

Köszvényes húgysav túltermelődés (hiperurikémia)

Időszamításunk előtt 2500 évvel Hippokratész a súlyos fájdalomtól és torzulástól szenvedő betegeknél köszvényt figyelt meg (Towiwat, 2015).

A köszvény anyagcsere betegség amely a vérben megemelkedett húgysav koncentrációja miatt alakul ki és húgykristályok lerakódásához vezethet.

Húgysav túltermelődésében (hiperurikémiában) szenvedünk, ha a vérben 6,8 mg/dl feletti értékben van jelen miközben a legtöbb embernél nem okoz klinikai tüneteket.

Míg húgyhólyag megbetegségről akkor beszélhetünk mikor húgysav túltermelődést tapasztalunk (hiperurikémia) köszvény és/vagy húgysavlerakódással (tophus) (Gresser, 2003). A köszvény megjelenésének lehetősége a húgysav emelkedésével nő (Campion, 1987).

Húgysav a vérben mg/dL	Előfordulás gyakorisága
<7	0,1 %
7-8,9	0,5 %
>9	4,9

 

Fontos  figyelembe venni, hogy akut köszvényes roham során a vér húgysavszintje a normál határértékeken belül maradhat (Bădulescu,2014; Jeffrey, 2010), de szakorvosi vizsgálat segít a diagnózisban.

Az EULAR ajánlása szerint akut köszvényes roham esetén az ajánlott húgysavszint célérték 6 mg/dl alatt van, míg az állapot súlyos megnyilvánulása esetén még ennél is alacsonyabb, 5 mg/dl körüli érték határozható meg.

Mik azok a purinok?

A purinok azon szerves vegyületek melyek emésztése során a szervezet húgysavat képes termelni és a DNS-t alkotó nukleinsavak fontos összetevői. Szervezetünk képes ezeket önmagában is előállítani, de nagyobb koncentrációban főleg állati eredetű élelmiszerekben találjuk meg őket (Purine, 2024).

Az étrenden keresztüli magas purinfogyasztás a húgysav megnövekedett mennyiségét okozza a vérben (Zgaga, 2012). Ezenkívül arról számoltak be, hogy összefüggés van a purinban gazdag élelmiszerek (főleg hús és tenger gyümölcsei) fogyasztása és a köszvény fokozott kockázata között (Choi, 2004; Villegas, 2012).

A húgysav túltermelődésének (hiperurikémia) oka

Az elsődleges köszvény öröklött anyagcsere-rendellenesség és a húgysav túltermelődését hiperurikémiát) a húgysav túltermelése (az esetek 10%-ában) vagy a húgysav vesén keresztüli csökkent kiválasztódása (az esetek 90%-ában) okozza (Engel et al., 2015).

A másodlagos köszvény más betegségek (pl. vérbetegségek, vesebetegségek), valamint kemoterápia következményeként is kialakulhat.

A gyógyszer nélküli kezelés 

A gyógyszer nélküli kezelések közé tartozik a széles körű tájékoztatás, a táplálkozási ajánlások, a lehetséges elsődleges okok kezelése, valamint az egyes gyógyszerek szedése miatti húgysavszint-emelkedés lehetőségének vizsgálata.

A betegek tájékoztatása

A köszvény természetéről, a kezelési lehetőségekről és az egyes betegek személyre szabott kezeléséről szóló információk a köszvényre javasolt kezelés jobb elfogadását és végrehajtásáteredményezik (Rees, 2013).

Táplálkozási ajánlások 

A fő cél a húgysavszint 6-5 mg/dl alá csökkentése gyógyszeres és diétás kezeléssel.

Míg az étrend és a fizikai aktivitás körülbelül 10-17%-kal csökkentheti a vér húgysavszintjét, az étrendről ismert, hogy befolyásolja a húgysavszintet. Tanulmányok kimutatták, hogy az állati eredetű élelmiszerek és édességek fogyasztása a hiperurikémia fokozott kockázatával, míg a zöldségekben gazdag étrend a hiperurikémia kockázatának csökkenésével jár (Zhang, 2022; Cheng, 2023).

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a köszvény anyagcsere-betegség, aminek örökletes alapja van, ezért nem elfogadott érv hogy például az alkoholfogyasztás a köszvény megnyilvánulásához vezet (Syed, 2022).

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás húgysavszintre gyakorolt ​​hatása növekszik, konkrétan a sör fogyasztása nagyobb mértékben növeli a húgysavszintet, mint más italok, míg a mérsékelt borfogyasztás nem növeli a vér húgysavszintjét (Choi, 2004; Teng, 2013, Gibson, 1983).

A Japán Köszvény és Húgysav Társaság jelentése szerint az alkoholfogyasztás növeli a húgysavszint (hiperurikémia) kockázatát. De hozzáteszi, hogy nincs elegendő bizonyíték a purinfogyasztás és a vér húgysavszintje közötti kapcsolat alátámasztására (Hisatome, 2019).

Kávéfogyasztás 

Számos egymásnak ellentmondó kutatás létezik a kávé (koffein) fogyasztásának a vér húgysavszintjére és a köszvény előfordulására gyakorolt ​​hatásáról. Míg a nemzetközi irodalom egyes jelentései azt állítják, hogy a kávéfogyasztás növelheti a vér húgysavszintjét (Teng, 2013), mások arról számolnak be, hogy a vér húgysavszintje csökken (Choi, 2007). Az alábbi táblázatban különböző vizsgálatokból származó értékeket és a húgysavszintre gyakorolt ​​hatást láthatjuk.

Kávéfogyasztás	Vérszinti csökkenés
4-5 csésze	0,26 mg/dl	Choi, 2007
6 csésze	0,43 mg/dl	Choi, 2007
5 csésze	0,32 mg/dl	Kiyohara, 1999
7 csésze	0.4 mg/dL	Pham, 201

 

C vitamin

Egy tanulmány kimutatta, hogy napi 500 mg C-vitamin szájon át történő alkalmazása 0,35 mg/dl-rel csökkentette a vérben a húgysav értékét (Juraschek, 2011).

A DASH diéta

A DASH-diéta (diétás megközelítés a magas vérnyomás (hipertónia) megállítására) olyan táplálkozási megközelítést biztosít, amelynek célja a magas vérnyomás csökkentése és a szív- és érrendszeri egészség javítása. Ennek a diétának követését és a vér húgysavszintjének 0,35 mg/dl-rel történő csökkentésével hozták összefüggésbe.

Mediterrán diéta

A mediterrán étrend az egyik leghatékonyabb táplálkozási javaslat a húgysavszint csökkentésére.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a mediterrán diéta 1,04-2,89-szer nagyobb mértékben csökkentette a húgysavszintet azokhoz képest, mint akik nem követték (Guasch-Ferré, 2013).

Fruktóz – finomított cukor 

A kutatások egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak a fruktóz-finomított cukor fogyasztásának a köszvény kialakulására gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban. Számos tanulmány és metaanalízis rávilágít a köszvény fokozott kockázatára az üdítőitalokat fogyasztó férfiaknál és egy mexikói tanulmányban (Meneses-Leon, 2014) azt találták, hogy azok az emberek, akik naponta 3-nál több üdítőitalt fogyasztottak 2,29-szer nagyobb volt a hiperurikémia kockázatának növekedése.

Még a megnövekedett gyümölcs- és gyümölcslé fogyasztás is növelheti ezt a kockázatot (Choi, 2008). Egy 1 liter üdítőitalt és csak vizet fogyasztó emberekkel végzett kutatás során a húgysavszint 15%-os növekedését figyelték meg az üdítőital-csoportban a másik csoporthoz képest (Bruun, 2015).

Míg Jamnik és munkatársai a Torontói Egyetem Táplálkozástudományi Tanszékén végzett metaanalízis nem találtak összefüggést a fruktózfogyasztás és a húgysav-túltermelődés (hiperurikémia) között.

Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszeripar gyakran sok élelmiszerben használ fruktózszirupot, ezért fontos ellenőrizni az élelmiszerek összetételét a címkén.

Cseresznye

Számos tanulmány kimutatta, hogy a cseresznyelé fogyasztása jótékony hatással lehet a húgysav és más káros tényezők szintjének csökkentésére. A kutatások szerint a cseresznyelé fogyasztása 19%-kal csökkentheti a húgysavszintet, a C-reaktív protein (CRP) és a monocita kemoattraktáns protein-1 (MCP-1) szintjét pedig 5%-kal (Chen, 2019; Nakagawa, 2019; Hillmann, 2021).

Más gyümölcsökkel, mint például szőlővel, kivivel és eperrel összehasonlítva a cseresznye további előnyökkel jár, mivel csökkenti a vér húgysavszintjét (Jacob, 2003).

Kerülje a purint tartalmazó ételeket

Általánosságban elmondható, hogy ha a húgysavszintje megemelkedett, hasznos csökkenteni a nagy mennyiségű purint tartalmazó élelmiszerek (főleg állati eredetű élelmiszerek) fogyasztását.

Diéták – Böjt

A túlsúlyos embereknek igyekezniük kell kis lépésekben csökkenteni a súlyukat és különösen a hasi zsírt, hogy a vér húgysavszintje ne emelkedjen meredeken.

A nagy súlyváltozást kerülni érdemes, mert ezek a húgysav és a köszvényes rohamok növekedéséhez vezetnek.

Folyadékok – Igyon sokat – de ne alkoholt

A betegeknek azt tanácsoljuk, hogy igyanak vizet (2-3 liter), hogy támogassák a veseműködést mindaddig, amíg más állapotok nem állnak fenn. Az ivással fokozzuk a húgysav vizelettel történő kiürülését, amíg veséink jól működnek.

Súly

A testsúlycsökkentésről kimutatták, hogy csökkenti a köszvényes rohamok előfordulását (Choi, 2005).

Purinok és a húgysav 

A húgysav a purinokból képződik az emberi szervezetben, általában körülbelül 400-600 mg naponta ürül a vesén keresztül, és körülbelül 300 mg az emésztőrendszeren keresztül (Benedict, 1949).

A kutatások kimutatták, hogy a purinban gazdag élelmiszerek túlzott fogyasztása növelheti a vizelet húgysavszintjét, és növelheti a hiperurikémia és a köszvény kockázatát. Egy tanulmány szerint a visszatérő köszvényes rohamok kockázata akár ötszörösére is megnőhet a purinok túlzott fogyasztása miatt (Zhang, 2012). A purinokban gazdag, különösen egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának elkerülése vagy csökkentése segíthet csökkenteni a köszvény kialakulásának kockázatát (Zhang, 2012).

Az élelmiszerek purintartalma mennyiségileg megváltoztatható az élelmiszerek tárolásával és feldolgozásával (Wolfram, 1995).

Hatékony terápiás megközelítés még akkor is, ha a köszvény genetikai eredetű, megakadályozza a húgysavszint emelkedését a vérben. Ez úgy érhető el, hogy elkerüljük a túlzott kalória-, alkohol- és purinban gazdag ételek fogyasztását (Kaneko, 2020).

Köszvényes ízületi gyulladás összefoglalása

Mit jelent:

• Metabolikus betegség a húgysav megnövekedett koncentrációja miatt a vérben.
• A vérben a 6,8 mg/dl feletti húgysav mennyiségét húgysav túltermelődésének vagyis hiperurikémiának nevezik.
• Húgyúti betegség: hyperuricemia + köszvény vagy húgysavlerakodás.

Előfordulása: 

• A húgysavszinttel nő.
• 9 mg/dl: 4,9%

Klinikai megnyilvánulások:

• A köszvény akut rohama: erős fájdalom, bőrpír, ízületi duzzanat.
• Krónikus köszvény: ízületi károsodás, húgysavlerakodás.

Oka:

• Elsődleges: örökletes, húgysav túltermelés (10%), csökkent kiválasztás (90%).
• Másodlagos: egyéb betegségek, kemoterápia.

Kezelés:

• Gyógyszer nélküli ajánlások:
• Betegtájékoztató.
• Diétás ajánlások:

1. A purinokban (állati eredetű) gazdag élelmiszerek korlátozása.
2. Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák előnyben részesítése.
3. Folyadékok: 2-3 liter ásványvíz vagy szűrt víz fogyasztása naponta.
4. C-vitamin, mediterrán diéta alkalmazása.

• Gyógyszeres kezelés:

1. Hatóanyagok amelyek csökkentik a húgysav termelését.
2. Hatóanyagok amelyek fokozzák a húgysav kiválasztását.

Megelőzés:

• Egészséges életmód alapja:

1. Ideális testsúly.
2. Rendszeres mozgás.
3. Alkoholfogyasztás korlátozás.
4. Egészséges táplálkozás.
5. TOWIWAT and Z. LI. 2015. The association of vitamin C, alcohol, coffee, tea, milk and yogurt with uric acid and gout. The association of vitamin C, alcohol, coffee, tea, milk and yogurt with uric acid and gout – Towiwat – 2015 – International Journal of Rheumatic Diseases – Wiley Online Library
6. Gresser. 2003. Diagnose und Therapie der Gicht. https://www.aerzteblatt.de/archiv/39139/Diagnose-und-Therapie-der-Gicht

Campion E, Delabry L: Asymptomatic hyperuricemia. Risks and consequences in the normative aging study. Am J Med 1987  

2010. Jeffrey, M.D. Goldsmith. 2010. Normal Serum Uric Acid Levels During Acute Gout Attacks. https://proceedings.med.ucla.edu/wp-content/uploads/2017/01/Normal-Serum-Uric-Acid-Levels-During-Acute-Gout-Attacks.pdf

Μ. Bădulescu, L. Macovei, E. Rezuş. 2014. Acute gout attack with normal serum uric acid levels. Acute gout attack with normal serum uric acid levels – PubMed (nih.gov)

Purine. 2024. https://de.wikipedia.org/wiki/Purine

Zgaga L, Theodoratou E, Kyle J, Farrington SM, Agakov F, Tenesa A, Walker M, McNeill G, Wright AF, Rudan I, Dunlop MG, Campbell H. The association of dietary intake of purine-rich vegetables, sugar-sweetened beverages and dairy with plasma urate, in a cross-sectional study. PLoS ONE, 7, e38123 (2012)

Choi HK, Atkinson K, Karlson EW, Willett W, Curhan G. Purine-rich foods, dairy and protein intake, and the risk of gout in men. N. Engl. J. Med., 350, 1093–1103 (2004).

Villegas R, Xiang YB, Elasy T, Xu WH, Cai H, Cai Q, Linton MF, Fazio S, Zheng W, Shu XO. Purine-rich foods, protein intake, and the prevalence of hyperuricemia: The Shanghai men’s health study. Nutr. Metab. Cardiovasc. Dis., 22, 409–416 (2012).

Β. Engel, J. Just,M. Bleckwenn, K. Weckbecker. 2015. Therapieoptionen bei Gicht. https://www.aerzteblatt.de/archiv/187305/Therapieoptionen-bei-Gicht 

2013. Rees, W. Jenkins, M Doherty. 2013. Patients with gout adhere to curative treatment if informed appropriately: proof-of-concept observational study. Patients with gout adhere to curative treatment if informed appropriately: proof-of-concept observational study – PubMed (nih.gov)
2014. Zhang, S. Rayamajhi, G. Meng, Q. Zhang, L. Liu, H. Wu, Y. Gu, Y. Wang. 2022. Dietary patterns and risk for hyperuricemia in the general population: Results from the TCLSIH cohort study.  Dietary patterns and risk for hyperuricemia in the general population: Results from the TCLSIH cohort study – ScienceDirect
2015. Cheng, L. Shan,Z. You, Y. Xia, Y. Zhao, H. Zhang and Z. Zhao. 2023. Dietary patterns, uric acid levels, and hyperuricemia: a systematic review and meta-analysis. Dietary patterns, uric acid levels, and hyperuricemia: a systematic review and meta-analysis – Food & Function (RSC Publishing)
2016. Syed, A. Fahira,Q. Yang, J. Chen, Z. Li, H. Chen, and Y. Shi. 2022. The Relationship between Alcohol Consumption and Gout: A Mendelian Randomization Study. Genes | Free Full-Text | The Relationship between Alcohol Consumption and Gout: A Mendelian Randomization Study (mdpi.com)

H.. CHOI AND G.CURHAN. 2004. Beer, Liquor, and Wine Consumption and Serum Uric Acid Level: The Third National Health and Nutrition Examination Survey. Beer, liquor, and wine consumption and serum uric acid level: The Third National Health and Nutrition Examination Survey (wiley.com)

G.G. Teng, C.S. Tan, A. Santosa, K.G. Saag, J.M. Yuan, W.P. Koh. 2013.

Serum urate levels and consumption of common beverages and alcohol among Chinese in Singapore. https://acrjournals.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/acr.21999

1. Gibson, A.V. Rodgers, H.A. Simmonds, Todd E. Court-Brown, V. Meilton. 1983 .A controlled study of diet in patients with gout. https://ard.bmj.com/content/42/2/123
2. Hisatome, K. Ichida,  I. Mineo, et. al. 2020. Japanese Society of Gout and Uric & Nucleic Acids 2019 Guidelines for Management of Hyperuricemia and Gout 3rd edition.https://www.jstage.jst.go.jp/article/gnamtsunyo/44/Supplement/44_sp-1/_pdf/-char/en

SP Juraschek, ER  Miller ER , AC Gelber. 2011.  Effect of oral vitamin C supplementation on serum uric acid: a metaGout and Uric & Nucleic Acids. Vol.44 Supplement （2020） 33 analysis of randomized controlled trials.https://www.researchgate.net/publication/51217487_Effect_of_Oral_Vitamin_C_Supplementation_on_Serum_Uric_Acid_A_Meta-Analysis_of_Randomized_Controlled_Trials/link/5b86b65e92851c1e123b0f9e/download?_tp=eyJjb250ZXh0Ijp7ImZpcnN0UGFnZSI6InB1YmxpY2F0aW9uIiwicGFnZSI6InB1YmxpY2F0aW9uIn19

M Guasch-Ferré, Μ Bulló, Ν Babio , et al.. 2013.  Mediterranean diet and risk of hyperuricemia in elderly participants at high cardiovascular risk. https://academic.oup.com/biomedgerontology/article/68/10/1263/568631

Choi HK, Curhan G. 2008.  Soft drinks, fructose consumption, and the risk of gout in men: prospective cohort study. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18244959/

1. Meneses-Leon, E. Denova-Gutiérrez 1, S. Castañón-Robles, V. Granados-García, J. O Talavera, B. Rivera-Paredez, et.a. 2014 . Sweetened beverage consumption and the risk of hyperuricemia in Mexican adults: a cross-sectional study. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24884821/
2. Jamnik, S. Rehman,, S. Mejia,, R. Souza,, T. Khan,, L.  Leiter, T.  Wolever, C. Kendall,, D. Jenkins, J. Sievenpiper. 2016 . Fructose intake and risk of gout and hyperuricemia: a systematic review and meta-analysis of prospective cohort studies .

https://bmjopen.bmj.com/content/6/10/e013191

Chen PE, Liu CY, Chien WH, Chien CW, Tung TH. 2019. Effectiveness of Cherries in Reducing Uric Acid and Gout: A Systematic Review

2019. Nakagawa, M. Lanaspa, R. Johnson. 2019. The effects of fruit consumption in patients with hyperuricaemia or gout. https://academic.oup.com/rheumatology/article/58/7/1133/5475481

A.Hillmann, K. Uhranowsky, 2021. Acute Ingestion of Montmorency Tart Cherry Reduces Serum Uric Acid but Has no Impact on High Sensitivity C-Reactive Protein or Oxidative Capacity. https://link.springer.com/article/10.1007/s11130-021-00879-7#auth-Angela_R_-Hillman-Aff1-Aff2

Jacob RA, Spinozzi GM, Simon VA et al. 2003. Consumption of cherries lowers plasma urate in healthy women. J Nutr . https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S002231662215950X

Choi H, Atkinson K, Karlson E, Curhan G. 2005. Obesity, weight change, hypertension, diuretic use, and risk of gout in men: the health professionals follow-up study. Arch Intern M

https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/486491

Benedict, J. D.; Forsham, P. H.; Stetten, D. 1949. The Metabolism of Uric Acid in the Normal and Gouty Human Studied with the Aid of Isotopic Uric Acid. J. Biol. Chem. 1949, 181, 183–193. https://www.cabidigitallibrary.org/doi/full/10.5555/19491405117

Zhang, Y.; Chen, C.; Choi, H.; Chaisson, C.; Hunter, D.; Niu, J.; Neogi, T. Purine-Rich Foods Intake and Recurrent Gout Attacks. Ann. Rheum. Dis. 2012, 71, 1448–1453. DOI: 10.1136/annrheumdis-2011-201215. https://ard.bmj.com/content/71/9/1448.short

2. Wolfram. 1995 . Diet therapy in gout. https://www.scopus.com/record/display.uri?eid=2-s2.0-0029356322&origin=inward&txGid=18f3ecff2c6af6569402dae420e27fb2
3. Kaneko,F. Takayanagi,T.Fukuuchi,N. Yamaoka,M.  Yasuda. 2020. Determination of total purine and purine base content of 80 food products to aid nutritional therapy for gout and hyperuricemia. Laboratory of Analytical Chemistry, Faculty of Pharma-Science, Teikyo University, Tokyo, Japan;

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/15257770.2020.1748197

 

Gránátalma, egészségünk megmentője 

Mindennap egy alma az orvost távol tartja – ugye ismered a mondást? Evvel szemben kevés szó esik a gránátalma egészségvédő hatásairól, amely csak a mindennapi szóhasználatban rokona az almának. Számos lédús magja miatt a gránátalma (Punica granatum) számos kultúrában a termékenység szimbóluma, és a vallásokban is különleges helyet foglal el. Azt gyanítják hogy az alma, amit Ádám és Éva megevett a paradicsomban, valójában gránátalma volt. Ezért hívják paradicsomi almának is és úgy érezheti aki elfogyasztja hogy a paradicsomban van, amikor megeszi a finom gyümölcsöt. A gránátalma szó eredete a latin granum (mag), illetve az abból képzett granatus (magvas) melléknévből ered. Az utóbbi években gyakran találkozhatunk az őszi-téli időszakban friss gránátalmával a boltok és a zöldségek standjain ahogy a gyümölcs belsejében rejlő lédús magokkal tisztított és csomagolt formában a nagyobb élelmiszerláncok hűtőpultjaiban, már a gránátalma facsart leve elérhető  palackozott formàban egész évben a boltok polcain.