Magas vérnyomás diéta

Akkor beszélünk magas vérnyomásról ha vérnyomásértéke ismételten, legalább 3x mérve meghaladja a 140 Hgmm-es szisztolés vagy a 90 Hgmm-es diasztolés értéket. Veszélye: érelmeszesedésben , érelmeszesedéssel járó betegségek kialakulására hajlamosít. Elsősorban szívkoszorúér-betegség, szívinfarktus, agyi katasztrófa, végtagi érszűkület, szívelégtelenség, tehát szív- és érrendszeri betegségek mintegy 35%-ban játszik szerepet.

Magas vérnyomás diéta

 

A magas vérnyomásban szenvedő betegek diéta jellemzője általában az energia- és konyhasószegény étrend, mivel mind a testtömeg-csökkenésnek, mind a konyhasószegény étrendnek vérnyomáscsökkentő hatása van.

Az experimentális kísérletek arról győznek meg bennünket, hogy a konyhasóadás fokozásával magas vérnyomást lehet előidézni. .Megfigyelések igazolják, hogy ahol több sót fogyasztanak, mint például Japán egyes vidékein, ott a magas vérnyomás gyakrabban és súlyosabb fórmában jelentkezik. A túlzott sófogyasztás különösen olyan egyéneknél veszélyes, akik szenzitívek, fokozottan érzékenyek a konyhasó vérnyomásemelő hatásával szemben.

A konyhasófogyasztás csökkentese mellett törekedni kell a gyümölcssók, a kálium és a magnézium biztosítására a diétában. A kálium- és magnéziumigény gyümölcsnapok formájában is biztosítható. Az optimális arány a nátrium- és káliumfogyasztásban 1:1.A nátriumot és káliumot 1:1 arányban tartalmazó csökkentett nátriumtartalmú só elsősorban az egészséges emberek számára ajánlott, a magas vérnyomás megelőzése céljából. A szív-, keringési és vesebetegségben szenvedők beszéljék meg kezelőorvosukkal a káliumot tartalmazó só használatát.

Sóérzékenység, sórezisztencia

A sok konyhasót használó, sóra érzékeny embereknél alakulhat ki a «sóérzékeny» magasvérnyomás: a vérnyomás-emelkedésnek ebben az esetben a hosszabb távon történő nagyobb mennyiségű nátriumfelvétel az oka. Sóérzékenység esetén erősen csökkenteni kell a konyhasó használatát, a sórezisztens személyeknél viszont a sómegvonás és a sószegény étrend sem elegendő a vérnyomás csökkentésére, ezért náluk gyógyszeres kezelésre van szükség.

A magas vérnyomás étrendi kezelése

A napi étrendet úgy kell összeállítani, hogy ezzel megszüntessük a magas vérnyomás kialakulásában szerepet játszó, táplálkozással befolyásolható rizikófaktorokat. Elhízás esetén egészséges, nem túl radikális (heti 0,5-1 kg) fogyókúrára és a konyhasó fogyasztásának csökkentésére kell fokozott figyelmet fordítani. A só helyettesíthető a kereskedelmi forgalomban kapható nátriummentes «sópótló» fűszerkeverékkel. A magas vérnyomás normalizálásában az ásványi anyagok közül szerepet játszik a kálium, a magnézium és a kálcium is. A diéta és a gyógyszeres kezelés együtt csökkenti a vérnyomást.

Az enyhén magas (130-139/85-89 Hgmm) sóérzékeny vérnyomás az esetek többségében a sófogyasztás csökkentésével, túlsúly esetén pedig a sószegény étrendhez társuló fogyókúrával és megfelelő életmóddal is normalizálható, így itt nem kell gyógyszeres kezelést alkalmazni. Az étrend fontos kiegészítője a stresszhelyzetek kerülése és a problémamegoldó képesség fejlesztése.

Az étrend tápanyag-összetétele

Túlsúlyos embereknél az étrend energiaszegény: 9,2 kg-os fogyás esetén a szisztólés érték 6,3, a diasztólés érték pedig 3,1 Hgmm-rel csökkenhet. 7-10 kg-os testsúlycsökkentéssel már kiváltható egy vérnyomáscsökkentő tabletta szedése. Javasolt energiafelvétel: 20-25 kcal/ttkg/nap (pl. 90 kg-os testsúlynál 1800-2250 kalória naponta).

A megfelelő energiafelvételt zsiradékszegény étrenddel érhetjük el: az ajánlott napi zsírsavbevitel 0,8 g/ttkg (90 kg-os testsúlynál kb. 70 g/nap). A vérnyomás csökkentésében kiemelkedő szerepe van az omega-3 zsírsavaknak (linolénsav, EPA, DHA). A linolénsavat legnagyobb mennyiségben a repce-, a szója- és a lenmagolaj tartalmazza, de megtalálható a növényi magvakban is. Az eikozapentaénsav (EPA) és a dokozahexaénsav (DHA) legfőbb forrása a tengeri halak olaja és a hazai halak közül a busa. Az omega-3 zsírsavaknak a vesén keresztül történő vízkiválasztásban van szerepük, ami vérnyomáscsökkenést eredményez.

Az étrendből ki kell hagyni az egyszerű cukrok fogyasztását. Összetett szénhidrátokkal, elsősorban keményítőtartalmú élelmiszerekkel fedezhető az energiaszükséglet. A zöldség és főzelékfélék, gyümölcsök, teljes kiőrlésű lisztből készült pékáru és tészták fogyasztása kerüljön előtérbe. Az élelmi rostok fogyasztását növelni kell (35-45 g/nap). A kívánt mennyiség teljes kiőrlésű lisztből készült és gabonával dúsított termékekkel (pl. kenyerek, száraztészták, korpás, úgynevezett «magos» zsemlék, kifli), zöldség és főzelékfélékkel, gyümölcsökkel fedezhető.

Sófogyasztás

A felnőttek napi nátriumszükséglete 2000 mg (kb. 5 g, egy teáskanál): az átlagfogyasztás Magyarországon eléri a napi 5-12 g-ot. Magas vérnyomás esetén az optimális fogyasztás nem több mint 2000-3500 mg/nap, ami magában foglalja az élelmiszerek természetes nátriumtartalmát és a felhasznált konyhasó mennyiségét is. Az erős sózási szokások miatt gyakori eset, hogy már serdülő és fiatal felnőtt korra is elsődleges magasvérnyomás alakul ki.

Alacsony nátriumtartalmú élelmiszerek: Burgonya, zöldség-, és főzelékfélék, gyümölcsök, gyümölcslevek, gabonák és egyes gabonakészítmények (ezeknek a kálium és magnéziumtartalma is jelentős, nátriumtartalmuk viszont alacsony). Tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), sószegény kekszek, főtt tészták.

Közepes nátriumtartalmú élelmiszerek: Fehér és vörös húsok, tej, tejtermékek (kivételt képeznek a sajtok és a juhtúró), tojás, spenót.

Magas nátriumtartalmú élelmiszerek: Fogyasztásukat kerülni kell az elhízott és a normál testsúlyú hipertóniásoknak is: felvágottak, húskrémek, hús és halkonzervek (pl. szardínia). Füstölt hús, sonka, szalonna, kolbász és szalámi félék, halak, sajtok. Konzervek, szójaszósz, levesporok (zacskós levesek, szószok), leveskocka, ételízesítők, fűszerkeverékek. Vegeta, Delikát, mustár, ketchup, majonéz, zöld olajbogyó, koriander, sós pékáru, sós sütemények, pogácsafélék, sós ropik, pálcikák, sózott földimogyoró, kukoricakenyér, burgonyaszirom, chipsek, savanyú káposzta, kovászos uborka, juhtúró, csokoládé, sütőpor, szódabikarbóna. Gyorsétteremi ételek, élelmiszerek. A tengeri sóban értékes ásványi anyagok találhatók, például jód, magnézium, kálium, stb. Sokan azért használnak tengeri sót, mert a köztudatban elterjedt az a nézet, hogy sokkal kisebb a nátriumtartalma. A tengeri só nátriumtartalma csak 10 százalékkal alacsonyabb az asztali sónál. Szigorú sószegény diéta esetén az asztali só nem váltható ki tengeri sóval.

Az ásványi anyagok (K, Mg, Ca) fogyasztásának növelése

Kálium: kizárólagos diétás kezelés és káliumürítő diuretikus kezelés során fontos a napi 3500 mg/nap fogyasztás. Napjainkban a vizelethajtók többsége «káliumspóroló», szedésük során a kálium nem ürül ki a szervezetből. A kálium egyik tulajdonsága, hogy fokozza a nátriumürítést. Legfőbb forrásai a burgonya, bab, lencse, borsó, spenót, banán, narancs, szilva, mogyoró, mandula, aszalt gyümölcsök, füge, paradicsompüré. Főzés hatására a kálium egy része a főzőlébe kerül, így érdemes azt is felhasználni, mert az étellel kevesebb káliumot veszünk fel, mint amennyit a nyersanyag eredetileg tartalmazott.

Magnézium: a magnézium úgynevezett «antistressz-elektrolit», amely védelmet nyújt a vérnyomás-emelkedéssel szemben (a stressz emeli a vérnyomást, a magnézium viszont védi az idegrendszert a káros hatásoktól, ezért kapta az «antistressz-elektrolit» elnevezést). Napi ajánlott fogyasztás 350-500 mg/nap. Megtalálható az olajos magvakban, száraz hüvelyesekben, teljes kiőrlésű gabonákban.

Kálcium: hiányos kálciumfelvétel esetén nő a hipertónia kialakulásának kockázata. Napi ajánlott fogyasztás 12000 mg/nap. A csontfelépítésben játszott szerepe mellett nélkülözhetetlen elem a normális szívritmus biztosításához is. A fő kálciumforrások a tej, a tejtermékek, a húsok, a száraz hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék, az olajos magvak és a tojás. Említésre méltó még a paradicsom, a savanyú káposzta, a paraj, a sóska és a zöldpetrezselyem kálciumtartalma is. A tej és a tejtermékekben lévő D-vitamin és a tejcukor segítik a kálcium hasznosulását.

Káros szenvedélyek

Alkoholfogyasztás: az alkoholos italok nagyobb mennyiségben történő mindennapos fogyasztása szintén hipertónia kialakulásához vezethet, ezért ezt lehetőleg kerülni kell. Napi 1 dl jó minőségű vörösbor iható, ha nem áll fenn más kizáró ok, például májbetegség.

Koffein: naponta két kávé és világosra főzött tea fogyasztása megengedett, de ez alól kivételt képez, ha egyéni érzékenység áll fenn. A kólaféléket és az energiaitalokat ki kell hagyni az étrendből.

Dohányzás: a rendszeres, nagy mennyiségű nikotinbevitel főszerepet játszik a magasvérnyomás kialakulásában.

Rendszeres testmozgás

A rendszeres testmozgás csökkenti a magasvérnyomás kialakulásának kockázatát, de a már kialakult hipertónia esetén csak fokozatosan növelhető a napi testedzés ideje és módja. Súlyos hipertóniásoknál a nagy erőfeszítést igénylő gyakorlatok – például a súlyemelés – káros hatású, nem végezhető.

Forrás:

http://egeszsegestaplalkozas.blog.hu

Kedvelj minket

Minden szokást.

Minden szokást meg lehet változtatni, a lényeg hogy merjünk kis lépéseket tenni a változásért

ΑαΑ, dietak.hu