Vesebeteg diéta

A krónikusan veseelégtelen betegek étrendi kezelése az elmúlt évtizedben új hangsúlyokat kapott, a krónikus vesebetegek ellenôrzött táplálásának fontosságát több vizsgálat eredményei is aláhúzták. A veseelégtelen betegek kezelésében mai ismereteink alapján az étrendi kezelés, az ellenôrzött táplálás központi jelentôségű. A növekvô fehérjeigény mellett a foszforbeviteli korlátozás, a nátrium és káliumbevitel kontrollja és a fokozott energia bevitel csak tervszerű étkezéssel biztosítható. A krónikus veseelégtelenség étrendi kezelésének indikációja és módszertana ma már jól kidolgozott.

Diétás tanácsok vesebetegeknek

Vesebeteg diéta - Fehérjebevitel csökkentése

A fehérjebevitel csökkentése

A fehérjeszegény étrendet a veseelégtelenség kezelésére régóta alkalmazták, de eleinte csak azért, hogy a nitrogéntartalmú salakanyagok, “a toxinok” képzôdési ütemét fékezzék. A fehérjeszegény diéta milyensége nagymértékben attól is függ, hogy milyen szintű a vese károsodása. Általánosan a 0,4-0,5g/ttkg (testtömeg kilogramm) napi fehérjebevitel ajánlható. Nem mindegy, hogy a táplálékkal milyen fehérjéket juttatunk a szervezetbe. Előnyösebb a teljes, nagy biológiai értékű, tejtermékekben, tojásban, halban található fehérjéket előnyben részesíteni, amelyek tartalmazzák a nélkülözhetetlen aminosavakat. Szükség lehet aminosav pótlásra is.

A foszfor- (foszfát-) bevitel csökkentése:

Az átlagos (1g/tskg) fehérjetartalmú hazai étrend napi 2 gramm körüli foszfort tartalmaz. A táplálékok foszfát- és fehérjetartalma általában párhuzamos: a fehérjeszegény diéta tehát egyben a foszforbevitelt is csökkenti. Kezdetben így a foszforbevitelre külön mennyiségi korlátozást nem szoktak elôírni, az alacsony fehérjetartalmú diéta a foszforbevitelt kellôen korlátozza. A napi 40 gramm fehérjét tartalmazó étrend foszfortartalma pl. 800 mg körüli. A foszforban gazdag ételeket (növény- magvak, egyes sajtok, hal) és a bevitel korlátozásának jelentôségét a betegnek már ekkor meg kell ismernie.

Vannak különböző konyhatechnikai fogások amelyek segítségével az ételek foszfortartalma csökkenthető. Ilyen "technika" a húsok főzésekor az első főzővíz leöntése, a húsok előfőzése. A betegség súlyosbodásával foszfátkötő gyógyszerekre is szükség lehet, amelyek a foszfátok kiürítését segítik. Ezek a bélben a foszfátokkal oldhatatlan vegyületet képeznek, melyek aztán a széklettel távoznak.

A napi energia bevitel kontrollja:

Az alacsony fehérjetartalmú diéta csak kellő kontroll, a minôségi fehérjebevitel és elegendő energia bevitel biztosítása mellett alkalmazható. Nem elhízott egyéneknek a fehérjebevitel csökkentése mellett legalább 30 kcal/tskg/nap energiára van szükségük. Elhízott egyének testsúlyát ugyanakkor normalizálni szükségesl. Az alacsony fehérjetartalmú diéta bevezetése az elhízott betegekben a testsúly csökkentésének programját is jelenti, extrém elhízás (20-30 kg-os súlyfelesleg) esetén a túlsúly legalább 50-60 százalékát elérô mértékben.

A megfelelő energiabevitelt szénhidrátokból (tészta, kenyérfélék, rizs, lekvár, gyümölcsök, zöldségfélék stb.) illetőleg zsírokból fedezhetjük. Fontos, hogy megfelelő mennyiséget vigyünk be a fenti tápanyagokból, mert ha energiahiány lép fel a szervezetben, akkor a hiányzó energiát a felvett fehérjékből fedezi a szervezetünk. Ennek következtében csökken a testtömeg, és sok káros anyag keletkezik, ami tovább károsíthatja a beteg vesét.

A zsírokat illetően célszerű növényi eredetű olajokat használni. Az utóbbi években több tanulmány is foglalkozott az emelkedett vérzsírszint és az idült vesebetegségek összefüggéseivel. Úgy tűnik, fontos szerepe van az emelkedett koleszterin- és trigliceridszinteknek a krónikus veseelégtelenség létrejöttében, illetve a folyamat súlyosbodásában. Tehát, az állati eredetű zsíradék (kivétel halak) a magasabb koleszterintartalma miatt nem előnyös.

A só bevitel kontrollja, sószegény étrend:

Fokozott figyelmet kell fordítani a sószegény étkezésre! A konyhasóbevitel ne haladja meg a napi 10 grammot!

A megfelelő mennyiségű folyadékfogyasztás szintén fontos lehet. A napi 3-3,5 liter folyadék elfogyasztásával az anyagcsere-végtermékek egy jelentős része a vizelettel eltávozik. Teák, ásványvizek, zöldség-és gyümölcslevek formájában a fenti mennyiség biztosítható a szervezet számára.

Kálium bevitel kontrollja:

A vesekárosodás előre haladtával csökken a kálium ürítése is, ezért mérsékelni kell a káliumban gazdag élelmiszerek fogyasztását. A zöldségfélék áztatóvizének, első főzőlevének leöntésével jelentősen csökkenthető a káliumtartalom. Magas káliumtartalmú élelmiszerek a gyümölcsök (különösen a banán és az aszalt gyümölcsök), a zöldségfélék, ezek közül is főként a paraj, a sóska, a sárgarépa, burgonya és a brokkoli, a hüvelyesek, az olajos magvak, a paradicsompüré, a kakaópor, csokoládé, ketchup.





Torta sütés, tészta vagy hamburger készítés ezekben az ingyen főzős játékok kislányoknak. Tanuld meg hogyan kell készíteni a spagettit vagy a sushit. Goffyval, Jerryvel vagy akár Barbieval is főzőcskézhetsz.
Főoldal | Mi a diéta | Mikor szükséges a diéta | Kalóriatáblázatok | Diétás receptek | Diéták | Kapcsolat | Partnereink

eXTReMe Tracker