Köszvényes húgysav túltermelődés (hiperurikémia)

A húgysavszint felépítésének megértése, milyen módon csökkenthető a húgysavszint és az életminőség javításának titkai

Időszamításunk előtt 2500 évvel Hippokratész a súlyos fájdalomtól és torzulástól szenvedő betegeknél köszvényt figyelt meg (Towiwat, 2015). 

A köszvény anyagcsere betegség amely a vérben megemelkedett húgysav koncentrációja miatt alakul ki és húgykristályok lerakódásához vezethet. 

Húgysav túltermelődésében (hiperurikémiában) szenvedünk, ha a vérben 6,8 mg/dl feletti értékben van jelen miközben a legtöbb embernél nem okoz klinikai tüneteket. 

Míg húgyhólyag megbetegségről akkor beszélhetünk mikor húgysav túltermelődést tapasztalunk (hiperurikémia) köszvény és/vagy húgysavlerakódással (tophus) (Gresser, 2003). A köszvény megjelenésének lehetősége a húgysav emelkedésével nő (Campion, 1987).

Fontos  figyelembe venni, hogy akut köszvényes roham során a vér húgysavszintje a normál határértékeken belül maradhat (Bădulescu,2014; Jeffrey, 2010), de szakorvosi vizsgálat segít a diagnózisban.

Az EULAR ajánlása szerint akut köszvényes roham esetén az ajánlott húgysavszint célérték 6 mg/dl alatt van, míg az állapot súlyos megnyilvánulása esetén még ennél is alacsonyabb, 5 mg/dl körüli érték határozható meg. 

Mik azok a purinok?

A purinok azon szerves vegyületek melyek emésztése során a szervezet húgysavat képes termelni és a DNS-t alkotó nukleinsavak fontos összetevői. Szervezetünk képes ezeket önmagában is előállítani, de nagyobb koncentrációban főleg állati eredetű élelmiszerekben találjuk meg őket (Purine, 2024).

Az étrenden keresztüli magas purinfogyasztás a húgysav megnövekedett mennyiségét okozza a vérben (Zgaga, 2012). Ezenkívül arról számoltak be, hogy összefüggés van a purinban gazdag élelmiszerek (főleg hús és tenger gyümölcsei) fogyasztása és a köszvény fokozott kockázata között (Choi, 2004; Villegas, 2012).

A húgysav túltermelődésének (hiperurikémia) oka

Az elsődleges köszvény öröklött anyagcsere-rendellenesség és a húgysav túltermelődését hiperurikémiát) a húgysav túltermelése (az esetek 10%-ában) vagy a húgysav vesén keresztüli csökkent kiválasztódása (az esetek 90%-ában) okozza (Engel et al., 2015). 

A másodlagos köszvény más betegségek (pl. vérbetegségek, vesebetegségek), valamint kemoterápia következményeként is kialakulhat. 

A gyógyszer nélküli kezelés 

A gyógyszer nélküli kezelések közé tartozik a széles körű tájékoztatás, a táplálkozási ajánlások, a lehetséges elsődleges okok kezelése, valamint az egyes gyógyszerek szedése miatti húgysavszint-emelkedés lehetőségének vizsgálata.

A betegek tájékoztatása

A köszvény természetéről, a kezelési lehetőségekről és az egyes betegek személyre szabott kezeléséről szóló információk a köszvényre javasolt kezelés jobb elfogadását és végrehajtásáteredményezik (Rees, 2013).

Táplálkozási ajánlások 

A fő cél a húgysavszint 6-5 mg/dl alá csökkentése gyógyszeres és diétás kezeléssel.

Míg az étrend és a fizikai aktivitás körülbelül 10-17%-kal csökkentheti a vér húgysavszintjét, az étrendről ismert, hogy befolyásolja a húgysavszintet. Tanulmányok kimutatták, hogy az állati eredetű élelmiszerek és édességek fogyasztása a hiperurikémia fokozott kockázatával, míg a zöldségekben gazdag étrend a hiperurikémia kockázatának csökkenésével jár (Zhang, 2022; Cheng, 2023).

Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a köszvény anyagcsere-betegség, aminek örökletes alapja van, ezért nem elfogadott érv hogy például az alkoholfogyasztás a köszvény megnyilvánulásához vezet (Syed, 2022).

Alkoholfogyasztás

Az alkoholfogyasztás húgysavszintre gyakorolt ​​hatása növekszik, konkrétan a sör fogyasztása nagyobb mértékben növeli a húgysavszintet, mint más italok, míg a mérsékelt borfogyasztás nem növeli a vér húgysavszintjét (Choi, 2004; Teng, 2013, Gibson, 1983).

A Japán Köszvény és Húgysav Társaság jelentése szerint az alkoholfogyasztás növeli a húgysavszint (hiperurikémia) kockázatát. De hozzáteszi, hogy nincs elegendő bizonyíték a purinfogyasztás és a vér húgysavszintje közötti kapcsolat alátámasztására (Hisatome, 2019).

Kávéfogyasztás 

Számos egymásnak ellentmondó kutatás létezik a kávé (koffein) fogyasztásának a vér húgysavszintjére és a köszvény előfordulására gyakorolt ​​hatásáról. Míg a nemzetközi irodalom egyes jelentései azt állítják, hogy a kávéfogyasztás növelheti a vér húgysavszintjét (Teng, 2013), mások arról számolnak be, hogy a vér húgysavszintje csökken (Choi, 2007). Az alábbi táblázatban különböző vizsgálatokból származó értékeket és a húgysavszintre gyakorolt ​​hatást láthatjuk.

C vitamin

Egy tanulmány kimutatta, hogy napi 500 mg C-vitamin szájon át történő alkalmazása 0,35 mg/dl-rel csökkentette a vérben a húgysav értékét (Juraschek, 2011).

A DASH diéta

A DASH-diéta (diétás megközelítés a magas vérnyomás (hipertónia) megállítására) olyan táplálkozási megközelítést biztosít, amelynek célja a magas vérnyomás csökkentése és a szív- és érrendszeri egészség javítása. Ennek a diétának követését és a vér húgysavszintjének 0,35 mg/dl-rel történő csökkentésével hozták összefüggésbe.

Mediterrán diéta

A mediterrán étrend az egyik leghatékonyabb táplálkozási javaslat a húgysavszint csökkentésére.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a mediterrán diéta 1,04-2,89-szer nagyobb mértékben csökkentette a húgysavszintet azokhoz képest, mint akik nem követték (Guasch-Ferré, 2013). 

Fruktóz – finomított cukor 

A kutatások egymásnak ellentmondó eredményeket mutatnak a fruktóz-finomított cukor fogyasztásának a köszvény kialakulására gyakorolt ​​hatásával kapcsolatban. Számos tanulmány és metaanalízis rávilágít a köszvény fokozott kockázatára az üdítőitalokat fogyasztó férfiaknál és egy mexikói tanulmányban (Meneses-Leon, 2014) azt találták, hogy azok az emberek, akik naponta 3-nál több üdítőitalt fogyasztottak 2,29-szer nagyobb volt a hiperurikémia kockázatának növekedése.

Még a megnövekedett gyümölcs- és gyümölcslé fogyasztás is növelheti ezt a kockázatot (Choi, 2008). Egy 1 liter üdítőitalt és csak vizet fogyasztó emberekkel végzett kutatás során a húgysavszint 15%-os növekedését figyelték meg az üdítőital-csoportban a másik csoporthoz képest (Bruun, 2015).

Míg Jamnik és munkatársai a Torontói Egyetem Táplálkozástudományi Tanszékén végzett metaanalízis nem találtak összefüggést a fruktózfogyasztás és a húgysav-túltermelődés (hiperurikémia) között.

Fontos megjegyezni, hogy az élelmiszeripar gyakran sok élelmiszerben használ fruktózszirupot, ezért fontos ellenőrizni az élelmiszerek összetételét a címkén. 

Cseresznye

Számos tanulmány kimutatta, hogy a cseresznyelé fogyasztása jótékony hatással lehet a húgysav és más káros tényezők szintjének csökkentésére. A kutatások szerint a cseresznyelé fogyasztása 19%-kal csökkentheti a húgysavszintet, a C-reaktív protein (CRP) és a monocita kemoattraktáns protein-1 (MCP-1) szintjét pedig 5%-kal (Chen, 2019; Nakagawa, 2019; Hillmann, 2021).

Más gyümölcsökkel, mint például szőlővel, kivivel és eperrel összehasonlítva a cseresznye további előnyökkel jár, mivel csökkenti a vér húgysavszintjét (Jacob, 2003).

Kerülje a purint tartalmazó ételeket

Általánosságban elmondható, hogy ha a húgysavszintje megemelkedett, hasznos csökkenteni a nagy mennyiségű purint tartalmazó élelmiszerek (főleg állati eredetű élelmiszerek) fogyasztását.

Diéták – Böjt

A túlsúlyos embereknek igyekezniük kell kis lépésekben csökkenteni a súlyukat és különösen a hasi zsírt, hogy a vér húgysavszintje ne emelkedjen meredeken.

A nagy súlyváltozást kerülni érdemes, mert ezek a húgysav és a köszvényes rohamok növekedéséhez vezetnek.

Folyadékok – Igyon sokat – de ne alkoholt

A betegeknek azt tanácsoljuk, hogy igyanak vizet (2-3 liter), hogy támogassák a veseműködést mindaddig, amíg más állapotok nem állnak fenn. Az ivással fokozzuk a húgysav vizelettel történő kiürülését, amíg veséink jól működnek. 

Súly

A testsúlycsökkentésről kimutatták, hogy csökkenti a köszvényes rohamok előfordulását (Choi, 2005).

Purinok és a húgysav 

A húgysav a purinokból képződik az emberi szervezetben, általában körülbelül 400-600 mg naponta ürül a vesén keresztül, és körülbelül 300 mg az emésztőrendszeren keresztül (Benedict, 1949).

A kutatások kimutatták, hogy a purinban gazdag élelmiszerek túlzott fogyasztása növelheti a vizelet húgysavszintjét, és növelheti a hiperurikémia és a köszvény kockázatát. Egy tanulmány szerint a visszatérő köszvényes rohamok kockázata akár ötszörösére is megnőhet a purinok túlzott fogyasztása miatt (Zhang, 2012). A purinokban gazdag, különösen egyes állati eredetű élelmiszerek fogyasztásának elkerülése vagy csökkentése segíthet csökkenteni a köszvény kialakulásának kockázatát (Zhang, 2012).

Az élelmiszerek purintartalma mennyiségileg megváltoztatható az élelmiszerek tárolásával és feldolgozásával (Wolfram, 1995).

Hatékony terápiás megközelítés még akkor is, ha a köszvény genetikai eredetű, megakadályozza a húgysavszint emelkedését a vérben. Ez úgy érhető el, hogy elkerüljük a túlzott kalória-, alkohol- és purinban gazdag ételek fogyasztását (Kaneko, 2020).

Köszvényes ízületi gyulladás összefoglalása

Mit jelent:

-Metabolikus betegség a húgysav megnövekedett koncentrációja miatt a vérben.
-A vérben a 6,8 mg/dl feletti húgysav mennyiségét húgysav túltermelődésének vagyis hiperurikémiának nevezik.
-Húgyúti betegség: hyperuricemia + köszvény vagy húgysavlerakodás. 

Előfordulása: 

-A húgysavszinttel nő.
-9 mg/dl: 4,9%

Klinikai megnyilvánulások:

-A köszvény akut rohama: erős fájdalom, bőrpír, ízületi duzzanat.
-Krónikus köszvény: ízületi károsodás, húgysavlerakodás.

Oka:

-Elsődleges: örökletes, húgysav túltermelés (10%), csökkent kiválasztás (90%).
-Másodlagos: egyéb betegségek, kemoterápia.

Kezelés:

-Gyógyszer nélküli ajánlások:
Betegtájékoztató.
Diétás ajánlások:

1.A purinokban (állati eredetű) gazdag élelmiszerek korlátozása.
2.Zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák előnyben részesítése.
3.Folyadékok: 2-3 liter ásványvíz vagy szűrt víz fogyasztása naponta.
4.C-vitamin, mediterrán diéta alkalmazása. 

-Gyógyszeres kezelés: 
1.Hatóanyagok amelyek csökkentik a húgysav termelését.
2.Hatóanyagok amelyek fokozzák a húgysav kiválasztását.

Megelőzés:

-Egészséges életmód alapja:
1.Ideális testsúly. 
2.Rendszeres mozgás.
3.Alkoholfogyasztás korlátozás.
4.Egészséges táplálkozás. 

P. TOWIWAT and Z. LI. 2015. The association of vitamin C, alcohol, coffee, tea, milk and yogurt with uric acid and gout. The association of vitamin C, alcohol, coffee, tea, milk and yogurt with uric acid and gout – Towiwat – 2015 – International Journal of Rheumatic Diseases – Wiley Online Library 

U. Gresser. 2003. Diagnose und Therapie der Gicht. https://www.aerzteblatt.de/archiv/39139/Diagnose-und-Therapie-der-Gicht

Campion E, Delabry L: Asymptomatic hyperuricemia. Risks and consequences in the normative aging study. Am J Med 1987  

S. Jeffrey, M.D. Goldsmith. 2010. Normal Serum Uric Acid Levels During Acute Gout Attacks. https://proceedings.med.ucla.edu/wp-content/uploads/2017/01/Normal-Serum-Uric-Acid-Levels-During-Acute-Gout-Attacks.pdf 

Μ. Bădulescu, L. Macovei, E. Rezuş. 2014. Acute gout attack with normal serum uric acid levels. Acute gout attack with normal serum uric acid levels – PubMed (nih.gov) 

Purine. 2024. https://de.wikipedia.org/wiki/Purine 

Zgaga L, Theodoratou E, Kyle J, Farrington SM, Agakov F, Tenesa A, Walker M, McNeill G, Wright AF, Rudan I, Dunlop MG, Campbell H. The association of dietary intake of purine-rich vegetables, sugar-sweetened beverages and dairy with plasma urate, in a cross-sectional study. PLoS ONE, 7, e38123 (2012)

Choi HK, Atkinson K, Karlson EW, Willett W, Curhan G. Purine-rich foods, dairy and protein intake, and the risk of gout in men. N. Engl. J. Med., 350, 1093–1103 (2004).

Villegas R, Xiang YB, Elasy T, Xu WH, Cai H, Cai Q, Linton MF, Fazio S, Zheng W, Shu XO. Purine-rich foods, protein intake, and the prevalence of hyperuricemia: The Shanghai men’s health study. Nutr. Metab. Cardiovasc. Dis., 22, 409–416 (2012).

Β. Engel, J. Just,M. Bleckwenn, K. Weckbecker. 2015. Therapieoptionen bei Gicht. https://www.aerzteblatt.de/archiv/187305/Therapieoptionen-bei-Gicht 

F. Rees, W. Jenkins, M Doherty. 2013. Patients with gout adhere to curative treatment if informed appropriately: proof-of-concept observational study. Patients with gout adhere to curative treatment if informed appropriately: proof-of-concept observational study – PubMed (nih.gov) 

T. Zhang, S. Rayamajhi, G. Meng, Q. Zhang, L. Liu, H. Wu, Y. Gu, Y. Wang. 2022. Dietary patterns and risk for hyperuricemia in the general population: Results from the TCLSIH cohort study.  Dietary patterns and risk for hyperuricemia in the general population: Results from the TCLSIH cohort study – ScienceDirect 

S. Cheng, L. Shan,Z. You, Y. Xia, Y. Zhao, H. Zhang and Z. Zhao. 2023. Dietary patterns, uric acid levels, and hyperuricemia: a systematic review and meta-analysis. Dietary patterns, uric acid levels, and hyperuricemia: a systematic review and meta-analysis – Food & Function (RSC Publishing) 

A. Syed, A. Fahira,Q. Yang, J. Chen, Z. Li, H. Chen, and Y. Shi. 2022. The Relationship between Alcohol Consumption and Gout: A Mendelian Randomization Study. Genes | Free Full-Text | The Relationship between Alcohol Consumption and Gout: A Mendelian Randomization Study (mdpi.com) 

H.. CHOI AND G.CURHAN. 2004. Beer, Liquor, and Wine Consumption and Serum Uric Acid Level: The Third National Health and Nutrition Examination Survey. Beer, liquor, and wine consumption and serum uric acid level: The Third National Health and Nutrition Examination Survey (wiley.com) 

G.G. Teng, C.S. Tan, A. Santosa, K.G. Saag, J.M. Yuan, W.P. Koh. 2013. 

Serum urate levels and consumption of common beverages and alcohol among Chinese in Singapore. https://acrjournals.onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1002/acr.21999 

T. Gibson, A.V. Rodgers, H.A. Simmonds, Todd E. Court-Brown, V. Meilton. 1983 .A controlled study of diet in patients with gout. https://ard.bmj.com/content/42/2/123 

I. Hisatome, K. Ichida,  I. Mineo, et. al. 2020. Japanese Society of Gout and Uric & Nucleic Acids 2019 Guidelines for Management of Hyperuricemia and Gout 3rd edition.https://www.jstage.jst.go.jp/article/gnamtsunyo/44/Supplement/44_sp-1/_pdf/-char/en 

SP Juraschek, ER  Miller ER , AC Gelber. 2011.  Effect of oral vitamin C supplementation on serum uric acid: a metaGout and Uric & Nucleic Acids. Vol.44 Supplement （2020） 33 analysis of randomized controlled trials.https://www.researchgate.net/publication/51217487_Effect_of_Oral_Vitamin_C_Supplementation_on_Serum_Uric_Acid_A_Meta-Analysis_of_Randomized_Controlled_Trials/link/5b86b65e92851c1e123b0f9e/download?_tp=eyJjb250ZXh0Ijp7ImZpcnN0UGFnZSI6InB1YmxpY2F0aW9uIiwicGFnZSI6InB1YmxpY2F0aW9uIn19 

M Guasch-Ferré, Μ Bulló, Ν Babio , et al.. 2013.  Mediterranean diet and risk of hyperuricemia in elderly participants at high cardiovascular risk. https://academic.oup.com/biomedgerontology/article/68/10/1263/568631 

Choi HK, Curhan G. 2008.  Soft drinks, fructose consumption, and the risk of gout in men: prospective cohort study. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18244959/ 

J. Meneses-Leon, E. Denova-Gutiérrez 1, S. Castañón-Robles, V. Granados-García, J. O Talavera, B. Rivera-Paredez, et.a. 2014 . Sweetened beverage consumption and the risk of hyperuricemia in Mexican adults: a cross-sectional study. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/24884821/ 

J. Jamnik, S. Rehman,, S. Mejia,, R. Souza,, T. Khan,, L.  Leiter, T.  Wolever, C. Kendall,, D. Jenkins, J. Sievenpiper. 2016 . Fructose intake and risk of gout and hyperuricemia: a systematic review and meta-analysis of prospective cohort studies .

https://bmjopen.bmj.com/content/6/10/e013191

Chen PE, Liu CY, Chien WH, Chien CW, Tung TH. 2019. Effectiveness of Cherries in Reducing Uric Acid and Gout: A Systematic Review

T. Nakagawa, M. Lanaspa, R. Johnson. 2019. The effects of fruit consumption in patients with hyperuricaemia or gout. https://academic.oup.com/rheumatology/article/58/7/1133/5475481 

A.Hillmann, K. Uhranowsky, 2021. Acute Ingestion of Montmorency Tart Cherry Reduces Serum Uric Acid but Has no Impact on High Sensitivity C-Reactive Protein or Oxidative Capacity. https://link.springer.com/article/10.1007/s11130-021-00879-7#auth-Angela_R_-Hillman-Aff1-Aff2 

Jacob RA, Spinozzi GM, Simon VA et al. 2003. Consumption of cherries lowers plasma urate in healthy women. J Nutr . https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S002231662215950X 

Choi H, Atkinson K, Karlson E, Curhan G. 2005. Obesity, weight change, hypertension, diuretic use, and risk of gout in men: the health professionals follow-up study. Arch Intern M

https://jamanetwork.com/journals/jamainternalmedicine/fullarticle/486491

Benedict, J. D.; Forsham, P. H.; Stetten, D. 1949. The Metabolism of Uric Acid in the Normal and Gouty Human Studied with the Aid of Isotopic Uric Acid. J. Biol. Chem. 1949, 181, 183–193. https://www.cabidigitallibrary.org/doi/full/10.5555/19491405117 

Zhang, Y.; Chen, C.; Choi, H.; Chaisson, C.; Hunter, D.; Niu, J.; Neogi, T. Purine-Rich Foods Intake and Recurrent Gout Attacks. Ann. Rheum. Dis. 2012, 71, 1448–1453. DOI: 10.1136/annrheumdis-2011-201215. https://ard.bmj.com/content/71/9/1448.short 

G. Wolfram. 1995 . Diet therapy in gout. https://www.scopus.com/record/display.uri?eid=2-s2.0-0029356322&origin=inward&txGid=18f3ecff2c6af6569402dae420e27fb2 

K. Kaneko,F. Takayanagi,T.Fukuuchi,N. Yamaoka,M.  Yasuda. 2020. Determination of total purine and purine base content of 80 food products to aid nutritional therapy for gout and hyperuricemia. Laboratory of Analytical Chemistry, Faculty of Pharma-Science, Teikyo University, Tokyo, Japan;

https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/15257770.2020.1748197

Dietak1900